Neveléstől a fenntarthatóságig. Ökoiskola – Gurukula

nevelestol-a-fenntarthatosagigTóth Réka (hallgató, Pécsi Tudományegyetem) a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Teljes letölthető hang- és előadás-anyag

Témám a környezettudatos nevelés, mint egy lehetséges válasz a napjaikban erősödő negatív hatású környezeti folyamatokra. A vizsgálat tárgya, a helyszín, ahol kutatásomat végzem a somogyvámosi Krisna-völgy. E kutatás során a környezettudatos nevelés gyakorlati oldalát vizsgáltam a közösségben, a családban, és a helyi iskolában, azaz a gurukulában.
Kutatásom másik eleme az Ökoiskola Hálózat, aminek fő célkitűzése a tudatosabb környezeti szemlélet kialakítása. Krisna-völgy gurukulájában az ökoiskolává válás folyamatát vizsgálom. Ennek egyik oka, hogy eleinte egy ökoiskolát vizsgáltam, másrészt, hogy a Krisna-völgyi gurukula más iskoláktól eltér a tekintetben, hogy egy ökofaluban található, ahol az egyik alapvető cél a környezettudatos fenntarthatóság kialakítása, megvalósítása.

A környezeti nevelés célkitűzései
A fogalmat Varga Attila nyomán határozom meg. E szerint környezeti nevelésnek tekinthetünk mindenfajta nevelést, mert a nevelés elsődleges célja a szocializáció az adott közösségbe és környezetébe Az egyén, a közösség működésének alapvető szabályai, az illeszkedéshez szükséges kompetenciák a nevelés különböző színterein keresztül szerezhetők meg. [1] A társadalmi változások miatt a szabályozókat direkt módszerekkel kell beépíteni az intézményes oktatásba, hogy újra indirektté válhassanak, és visszaépülhessenek a befogadó társadalom korlátozó, szabályozó funkciójába. Oka: a környezet biztosít életteret minden közösség számára, ami feltétele a közösség kialakulásának.

A Nemzeti Alaptanterv definiálja a környezeti nevelés fogalmát. Követelményként emeli ki a környezettudatosság kialakulását, következményeként a környezet védelme, tudatos használata maga után vonja a fenntarthatóságot is:
„A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és értékelésére”; a természet és ember alkotta értékek megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére, jogaik gyakorlására; alakuljon ki bennük vonzó jövőkép, „amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. A környezet ismeretén, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten is legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” [2]
Ennek megvalósulását a kerettantervek támogatják, a pedagógiai programok törvényi előírások szerint kitérnek erre a tevékenységre.

A megvalósítás segítése
A fentiek érdekében szerveződött az Ökoiskola Hálózat, aminek célja: a környezeti nevelést az egész iskolai életre kiterjeszti és javaslatokat tesz az iskolán kívüli tevékenységekre is. Erősíti a partnerek közösséggé formálását, az iskola részvételét a közösség életében. Aktuális környezeti problémák megoldásában is cél az együttműködés. Holisztikus szemléletet vall, ahol az iskola nem önálló szervezete, csak része, egyik tere a nevelésnek az otthon és a közösség mellett.

Mindezt a Hálózat kritériumrendszere írja elő. Ezzel az a tudatos viselkedésmód alakul ki, ami a felnőtt életben lesz végleges, és ami fenntartható közösség-környezet kapcsolatot alapozhat meg. Az ökoiskolák – céljaik szerint – környezetkímélőbb módon működnek. Tevékenységük nem csak az intézményben eltöltött időre korlátozódik, hanem aktív szülői részvétellel vesznek részt problémák megoldásában, környezetvédelmi projektek és fejlesztések megvalósításában. Ezek is elősegítik a gyermekek környezettudatos szemléletének kialakítását. [3]

Összefogás
Az egyik fő szempont a partnerek közötti kooperáció, aminek – ebben a kontextusban – neveléselméleti okai vannak. A nevelés: „az a tevékenység, mellyel […] úgy kívánnak hatni másokra, hogy […] optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit nevelőik kívánatosnak tartanak, és maradandóan változzanak meg abban, ami nem kívánatos.” [4]

Az elsődleges szocializáció színtere a család. Ez a leginkább ható nevelési színtér. Akkor lehet egy iskola sikeres, ha a nevelés alapvető céljai nem ellentétesek a család felfogásával. A pedagógus nemcsak közlőként jelenik meg, ő is a közösség része. Az iskolán kívüli tevékenységek is nevelik a gyerekeket, befolyásolják a kapcsolatrendszert. Ez a háló több funkciós: erősíti a közösségi összefogást az élet sok területén és jobb minőségű emberi kapcsolatokat alakít ki. A környezet védelme, a fenntarthatóbb környezet, lakóhely kialakítása, megőrzése, fejlesztése is hangsúlyossá válik. Ez a közösség tagjainak alapvető érdeke. A fenntarthatósági cselekvésekben környezeti és társadalmi szerepek egyaránt érvényesülnek.

Lehetséges megoldás: Gurukula, Krisna-völgy
Krisna-völgy iskolája, az un. gurukula, rendelkezik tiszteletbeli ökoiskola címmel. 2009 nyarán akkreditált intézménnyé vált, így hamarosan csatlakozhat az Ökoiskola Hálózathoz.
A környezetet kímélő üzemeltetés lényeges szempont, a gyerekek a saját élőhelyük, környezetük részeként járnak az iskolába. Számos órán, foglalkozáson vesznek részt, az iskola melletti kiskertben, más szolgálati helyeken, a Völgy egész területén, a természetben. A fűtés a szelektív hulladék egyik befogadó állomása. A hulladékot három csoportba sorolják:
– lebomló, komposztálható,
– égethető,
– szemét.
Ez utóbbi mennyisége a hulladékkezelési szokások miatt kevés. Az épületen közösségi összefogással épített napelem segíti a világítást.

Fontos cél, hogy a gyerekek együtt, a közösségbe szocializálódva sajátítsák el azt a tudatformát és életmódot, amit felnőttként követni fognak. A gyerekek és a pedagógusok együtt vesznek részt a reggeli szertartásokon, a közösség ünnepein, így nem csak az iskolai tanár szerepe kapcsolódik a pedagógusokhoz. Interjúim során hallottam: „a tanári pálya egy önzetlen szolgálat, ami egy egész életre követendő példát mutat.”

Krisna-völgy tantervében, pedagógiai programjában is benne van a környezeti nevelés. Ez kiegészül a tantárgyakon kívüli tevékenységekkel, terepjátékokkal, kirándulásokkal, amiben gyakran az egész Völgy közössége is részt vesz, a szülők támogatása mellett. Az anyukákkal beszélgetve többen elmondták, hogy nem mindegy, milyen ételeket adnak a gyereknek, mit visznek magukkal tízóraira az iskolába. Kiemelték annak fontosságát, hogy a gyerekek sokat sétáljanak, kiránduljanak, játsszanak együtt a szabadban, hogy jobban megismerjék lakhelyüket. Ez a gyerekek életében fontos lesz, mert tudniuk kell például, hogy melyik növény ehető vagy mérgező, melyikből lehet gyógyteát, orvosságot készíteni.
Az ökologikus gondolkodás mellett az itteni nevelésnek még két pillére van:
– általános műveltség,
– védikus oktatás.

A Krisna-tudat szoros kapcsolatban áll a környezettudatos gondolkodással. A védikus világkép a földet, a teheneket, az életet adó elemeket saját anyjuknak tekintik, az őket megillető tisztelettel bánnak velük. [5] Ezek együtt adják a hátteret, az itt zajló élet és a nevelés alapját.
A gurukula is megvalósítja az Ökoiskola Hálózat kitűzött fő céljait. A gyermek, szülő és pedagógus kapcsolata a közösségbe ágyazódva valósul meg. Aktívan, együtt élik meg a mindennapok feladatait. A környezettudatos működés szempontjait érvényesítve működik az intézmény. Úgy valósítja meg pedagógiai programját, hogy a környezettudatos életmód, a védikus oktatás, és az általános műveltség pilléreivel együtt életmódjuk kialakításában segítse a gyerekeket. Az iskolai és a magánélet nem válik el élesen egymástól, erősítve a nevelés hatásait. A gyerekek egy fenntartható közösségbe, életformába cseperednek bele. A Gurukulán keresztül olyan megoldást láthatunk a környezettudatos iskolai nevelői munkára, ami összecseng az ökoiskolák alapelveivel.

Jegyzetek
[1] Varga A. 2001: A környezeti nevelés helyzete a magyar közoktatásban. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=okologia-Varga-Kornyezeti
[2]  Nemzeti Alaptanterv, 2008.
[3]  Mitől lesz egy iskola ökoiskola? www.okoiskola.hu
[4]  Zrinszky L. 2002: Neveléselmélet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó
[5] Tasi I. 2003: Kérdések és válaszok a Krisna-tudatról. LÁL Kft.

További irodalom, honlapok:
Varga A. 2004: A környezettudatos nevelés pedagógiai, pszichológiai alapjai. Phd disszertáció, ELTE BTK Neveléstudományi Doktori Iskola www.okoiskola.hu
www.okoiskola.hu
www.oktatas.krisnavolgy.hu

Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)

A teljes hanganyag letölthető itt (mp3)

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image bhakti_kert_4-jpg image img_0079-jpg image img_0145-jpg image bhakti_kert_7-jpg image bhakti_kert_2-jpg image img_0166-jpg image bhakti_kert_3-jpg image dscn7275-jpg image img_0057-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_5-jpg image bhakti_kert_1-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Forradalmian új, radikális szemléletváltás menthet csak meg minket. Ennek megvalósítása azonban világszerte óriási ellenállásba ütközik tévhitek, tájékozatlanság, megszokottság és a rövidtávú ellenérdekeltség miatt."
Vida Gábor