Növénytársítások és vetésváltások a biokertben

majus 100x100Sorozatunk e heti részében a veteményes tervezésekor kihagyhatatlan témával foglalkozunk. A növénytársítás és vetésváltás alkalmazása hozzásegít bennünket ahhoz, hogy növényállományunk egészséges maradjon, és a teljes vegetációs időszakban ellássa családunkat friss terménnyel.
Jelen cikk anyaga Krisna-völgyi tapasztalatokon és szakirodalmi búvárkodáson alapul, teljes terjedelmében a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkből származik.

A kertészeti vegyeskultúrában a talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében a legeredményesebben alkalmazható praktikák a vetésváltások és a növénytársítások. A vetésváltás tervezésekor a növények egymás utániságát, a növények tudatos társításakor pedig az egymás mellettiségüket tartjuk szem előtt.

Régi megfigyelés, hogy a növényfajok többsége korántsem „közömbös egymás iránt”, rokon- és ellenszenvek bonyolult hálózata létezik közöttük. Természetesen ezek nem érzelmi szinten, hanem biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg. Az egyik növény kiválóan előkészíti a talajt a másik számára, egy harmadik elriasztja a negyedik kártevőjét, míg az ötödik mellett a hatodik alig növekszik, nem virágzik, nem hoz termést.

Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat, és eredményesebb lesz a kertészkedésünk is.

1. Növénytársítások
A legismertebb kedvező szomszédságok:
Sárgarépa – hagyma (védik egymást a répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller – káposztafélék (védik egymást a zellerrozsda illetve a káposztalepke károsítása ellen); Saláta – retek (a saláta megvédi a retket a földibolháktól); Káposzta – paradicsom (a paradicsom elriasztja a káposztalepkéket); Burgonya – zöldbab (a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat); Uborka – hagyma (a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését).

További kedvező szomszédságok:
Bab – káposztafélék; Káposztafélék – cékla; Paradicsom – petrezselyem; Paradicsom – hagyma; Paradicsom – zeller; Paradicsom – bokorbab; Pasztinák – hagyma; Saláta – bab; Saláta – uborka; Saláta – bokorbab; Saláta – cékla; Saláta – mángold; Borsó – káposztafélék; Uborka – káposztafélék; Burgonya – borsó; Burgonya – lóbab.

 

sarkantyuvirag_kolibrikerteszet hu

A Dél-Amerikából származó sarkantyúka a biokertészek egyik “varázsnövénye”: elriasztja a rovarkártevőket, ráadásul még szép is, sőt, a levelei és virágai salátaként fogyaszthatók (Kép: kolibrikert.hu)

 

A sarkantyúka, a paradicsom, a zeller, a bazsalikom (és más illóolajos növények, például a büdöske, szurokfű (oregánó), zsálya, borsikafű, majoránna) úgynevezett riasztónövények, mert a rovarkártevőket távol tartják. A nemkívánatos szomszédságokat kivéve ezeket mindenütt eredményesen lehet alkalmazni a társításban.
A pasztinák különleges gyökérzöldség, mert minden kártevővel szemben ellenálló.

A legfontosabb nemkívánatos szomszédságok:
Bab – hagyma, burgonya – hagyma, vöröskáposzta – paradicsom, sárgarépa – paradicsom, petrezselyem – fejes saláta, paprika – padlizsán, tök – burgonya.
Ha csak ezeket az „ellenszenv-relációkat” mindig figyelembe vesszük, akkor már nagy hibát nem követhetünk el.

 

majus

Krisna-völgy kertészetének sor- és ágyás-rendszere májusban

2. Vetésváltás
A vetések és ültetések időbeli tervezéséhez célszerű a zöldségnövényeket három csoportba sorolni a következőképpen (zárójelben a családnév rövidítése* Ennek az évek közötti vetésváltások tervezésekor lesz jelentősége, ld. alább):
A.) csoport: Főnövények, amik májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom (b), karósbab (h), uborka (t), kései káposzta (k), burgonya (b), tök (t), cukkini (t).
B.) csoport: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol (k), zeller (e), bokorbab (h), korai káposzta (k), cékla (l), borsó (h), pasztinák (e), hagyma (li), feketegyökér (f).
C.) csoport: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya (b), salátafélék (f), korai-, középkorai és kései sárgarépa (e), karalábé (k), retek (k), édeskömény (e).

* A családnevek rövidítései: (b) – burgonyafélék, (e) – ernyősvirágzatúak, (f) – fészkesvirágzatúak, (h) – hüvelyesek, (k) – káposztafélék, (l) – libatopfélék, (li) – liliomfélék, (t) – tökfélék.

A veteményes beosztását úgy érdemes megtervezni, hogy az A, B és C csoportba tartozó növények sorai egymást váltva helyezkedjenek el. A sorok távolsága 40 vagy 50 centiméter. Egy klasszikus ritmus: A, C, B, C, A… és így tovább. Vagyis két A-sor között 2 méter távolság van, amit egy B-sor, és két C-sor tölt ki.
Az A sorokban az A csoport fajai lesznek a főnövények, előttük a C-csoportból választhatunk korán lekerülő előveteményt.
A B sorokban a B-csoportba tartozó növény előtt vagy után lehet C-növényeket, vagy B-növényeket is választani.
A C sorokban pedig egymást váltják a C-csoport rövid tenyészidejű fajai.

sorok

Három példa a fent ismertetett növénycsoportok térbeli elhelyezésére (Franck, G. 1987 alapján)

 

Ez a rendszer első olvasásra talán bonyolultnak tűnik (hiszen sok szempontot kell egyszerre figyelembe vennünk), azonban ha már egyszer elkészítettük a saját igényünk szerinti vetéstervet, akkor kisebb-nagyobb módosításokkal minden évben ezzel dolgozhatunk.
A sorokon belül a fent bemutatott rokon- és ellenszenvek alapján szabadon lehet kombinálni a növényeket. Az évek közötti vetésváltás úgy valósul meg, hogy minden évben eggyel arrébb léptetjük a sorokat. Általános elv, hogy azonos családba tartozó zöldséget (lásd a családnevek rövidítésének megfejtését) három évnél hamarabb ne ültessünk azonos helyre.
Ha betartjuk a vetésváltásokat, és a sorközöket mulccsal, komposzttal is betakarjuk, akkor néhány év alatt tökéletesen működő biokertünk lesz.

Az összeállításnál a Krisna-völgyi tapasztalatok mellett a következő kötetekre támaszkodtam:
Franck, G. (1987): Öngyógyító kiskert. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Roszík P. (2009): Biokert a ház körül. Magyar Biokultúra Szövetség.
Sárközy P. – Haraszti N. (2001): Növénytársítások. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, Budapest.

 

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

7 hozzászólás to “Növénytársítások és vetésváltások a biokertben”

  • bejata:

    Egy kis elírás: ” Vagyis két A-sor között 2 méter távolság van, amit egy B-sor, és két A-sor tölt ki.” Két C sor, igaz?
    Az ábrán azt is láthatjuk, hogy egy sorban többféle növény van.
    Kérdésem: a szomszédság milyen távolságban hat? Pl. 50 cm-re levő soroknál számít, de egy sorral arrébb (100 cm) már nem?
    Köszönöm, nagyon hasznosak az írások!

  • kunandras:

    Tökéletesen igaza van! Köszönöm a figyelmes olvasást, a korrekciót, a hibát javítottam! A kistermetű lágyszárú fajoknál (mint pl. a zöldségnövényeknél) a néhány 10 cm a maximális hatás-távolság. A 100 cm már nagyobb ennél, ilyen távolságban már nem hatnak. Az egy sorban, váltakozva ültetett/vetett növények tekinthetők társítottnak.
    Üdvözli: András

  • Zui:

    Valóban nagyon hasznos olvasnivaló, örvendek h ilyenek látnak napvilágot!
    Kérdésem, hogy a sárgarépa és a paradicsom pontosan milyen hatással is vannak egymásra? G.Franck szerint jó szomszédok, itt pedig nemkívánatos társításként szerepel.

  • kunandras:

    Köszönöm a pozitív visszajelzést, a megerősítést!
    A sárgarépa vs. paradicsom kapcsolatról írottakat egy másik szakirodalomból vettem, ahol a pontos hatás feltüntetése nélkül szerepel.
    (Nagyon sokféle társítási ajánlást lehet olvasni, a számunkra fontos kétségeseket érdemes – akár egészen kis méretekben – kipróbálni.)

  • Télutón a Krisna-völgyi kertészetben | Öko-völgy Alapítvány:

    […] ezek közül néhányat most is ajánlok olvasóink figyelmébe. Katt ide: A veteményes tervezése ide: Növénytársítások és vetésváltások és ide: Tavaly márciusi biokert-interjúnk A tervezés mellett milyen szezonális munkák vannak […]

  • P.Livia:

    Köszönöm a cikket, hasznosnak találom és alkalmazni fogom a tanultakat! 🙂

  • Rozsnyói Veronika:

    Nagyon örülök,hogy rátaláltam az oldalra.Most alakítom a konyhakertünk új területét és az ehhez szükséges szabályokat érthetően megtaláltam.:) Az eddig használt területet pihentetni kívánom,ugyanis az előző évben nem tetszett az eredmény amit adott.Bizonyára nem megfelelően alakítottam. 🙂
    Üdvözlöm és szép tavaszt kívánok. R.Veronika

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"A szentségétől megfosztott világ egy hódításra serkentő akadály sorsára ítéltetett,  puszta tárggyá válik. Mint egy lélektelennek tartott állat vagy rabszolga, az ember alatti dologgá silányul, melyet munkára fognak, felhasználnak és kizsákmányolnak."
Theodor Roszak