Növénytársítások és vetésváltások a biokertben

majus 100x100Sorozatunk e heti részében a veteményes tervezésekor kihagyhatatlan témával foglalkozunk. A növénytársítás és vetésváltás alkalmazása hozzásegít bennünket ahhoz, hogy növényállományunk egészséges maradjon, és a teljes vegetációs időszakban ellássa családunkat friss terménnyel.
Jelen cikk anyaga Krisna-völgyi tapasztalatokon és szakirodalmi búvárkodáson alapul, teljes terjedelmében a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkből származik.

A kertészeti vegyeskultúrában a talaj egészsége és a növények jólléte, a termés fokozása, a betegségek megelőzése érdekében a legeredményesebben alkalmazható praktikák a vetésváltások és a növénytársítások. A vetésváltás tervezésekor a növények egymás utániságát, a növények tudatos társításakor pedig az egymás mellettiségüket tartjuk szem előtt.

Régi megfigyelés, hogy a növényfajok többsége korántsem „közömbös egymás iránt”, rokon- és ellenszenvek bonyolult hálózata létezik közöttük. Természetesen ezek nem érzelmi szinten, hanem biokémiai-élettani okokból, többnyire az anyagcseretermékeken keresztül valósulnak meg. Az egyik növény kiválóan előkészíti a talajt a másik számára, egy harmadik elriasztja a negyedik kártevőjét, míg az ötödik mellett a hatodik alig növekszik, nem virágzik, nem hoz termést.

Ha ezekre a kapcsolatokra tekintettel vagyunk, sok nehézségtől kímélhetjük meg magunkat, és eredményesebb lesz a kertészkedésünk is.

1. Növénytársítások
A legismertebb kedvező szomszédságok:
Sárgarépa – hagyma (védik egymást a répa- illetve a hagymalégy ellen); Zeller – káposztafélék (védik egymást a zellerrozsda illetve a káposztalepke károsítása ellen); Saláta – retek (a saláta megvédi a retket a földibolháktól); Káposzta – paradicsom (a paradicsom elriasztja a káposztalepkéket); Burgonya – zöldbab (a zöldbab elriasztja a burgonyabogarat); Uborka – hagyma (a hagyma gátolja az uborkalisztharmat terjedését).

További kedvező szomszédságok:
Bab – káposztafélék; Káposztafélék – cékla; Paradicsom – petrezselyem; Paradicsom – hagyma; Paradicsom – zeller; Paradicsom – bokorbab; Pasztinák – hagyma; Saláta – bab; Saláta – uborka; Saláta – bokorbab; Saláta – cékla; Saláta – mángold; Borsó – káposztafélék; Uborka – káposztafélék; Burgonya – borsó; Burgonya – lóbab.

 

sarkantyuvirag_kolibrikerteszet hu

A Dél-Amerikából származó sarkantyúka a biokertészek egyik “varázsnövénye”: elriasztja a rovarkártevőket, ráadásul még szép is, sőt, a levelei és virágai salátaként fogyaszthatók (Kép: kolibrikert.hu)

 

A sarkantyúka, a paradicsom, a zeller, a bazsalikom (és más illóolajos növények, például a büdöske, szurokfű (oregánó), zsálya, borsikafű, majoránna) úgynevezett riasztónövények, mert a rovarkártevőket távol tartják. A nemkívánatos szomszédságokat kivéve ezeket mindenütt eredményesen lehet alkalmazni a társításban.
A pasztinák különleges gyökérzöldség, mert minden kártevővel szemben ellenálló.

A legfontosabb nemkívánatos szomszédságok:
Bab – hagyma, burgonya – hagyma, vöröskáposzta – paradicsom, sárgarépa – paradicsom, petrezselyem – fejes saláta, paprika – padlizsán, tök – burgonya.
Ha csak ezeket az „ellenszenv-relációkat” mindig figyelembe vesszük, akkor már nagy hibát nem követhetünk el.

 

majus

Krisna-völgy kertészetének sor- és ágyás-rendszere májusban

2. Vetésváltás
A vetések és ültetések időbeli tervezéséhez célszerű a zöldségnövényeket három csoportba sorolni a következőképpen (zárójelben a családnév rövidítése* Ennek az évek közötti vetésváltások tervezésekor lesz jelentősége, ld. alább):
A.) csoport: Főnövények, amik májustól a tenyészidőszak végéig a veteményesben lesznek, ezért csak rövid tenyészidejű elővetemény lehet előttük. Fajok: paradicsom (b), karósbab (h), uborka (t), kései káposzta (k), burgonya (b), tök (t), cukkini (t).
B.) csoport: A tenyészidő első vagy második felében vannak a veteményesben. Fajok: karfiol (k), zeller (e), bokorbab (h), korai káposzta (k), cékla (l), borsó (h), pasztinák (e), hagyma (li), feketegyökér (f).
C.) csoport: Rövid tenyészidejű zöldségek. Folyamatosan váltják egymást, akár ugyanannak a fajnak a korai, nyári és késői fajtái. Fajok: korai burgonya (b), salátafélék (f), korai-, középkorai és kései sárgarépa (e), karalábé (k), retek (k), édeskömény (e).

* A családnevek rövidítései: (b) – burgonyafélék, (e) – ernyősvirágzatúak, (f) – fészkesvirágzatúak, (h) – hüvelyesek, (k) – káposztafélék, (l) – libatopfélék, (li) – liliomfélék, (t) – tökfélék.

A veteményes beosztását úgy érdemes megtervezni, hogy az A, B és C csoportba tartozó növények sorai egymást váltva helyezkedjenek el. A sorok távolsága 40 vagy 50 centiméter. Egy klasszikus ritmus: A, C, B, C, A… és így tovább. Vagyis két A-sor között 2 méter távolság van, amit egy B-sor, és két C-sor tölt ki.
Az A sorokban az A csoport fajai lesznek a főnövények, előttük a C-csoportból választhatunk korán lekerülő előveteményt.
A B sorokban a B-csoportba tartozó növény előtt vagy után lehet C-növényeket, vagy B-növényeket is választani.
A C sorokban pedig egymást váltják a C-csoport rövid tenyészidejű fajai.

sorok

Három példa a fent ismertetett növénycsoportok térbeli elhelyezésére (Franck, G. 1987 alapján)

 

Ez a rendszer első olvasásra talán bonyolultnak tűnik (hiszen sok szempontot kell egyszerre figyelembe vennünk), azonban ha már egyszer elkészítettük a saját igényünk szerinti vetéstervet, akkor kisebb-nagyobb módosításokkal minden évben ezzel dolgozhatunk.
A sorokon belül a fent bemutatott rokon- és ellenszenvek alapján szabadon lehet kombinálni a növényeket. Az évek közötti vetésváltás úgy valósul meg, hogy minden évben eggyel arrébb léptetjük a sorokat. Általános elv, hogy azonos családba tartozó zöldséget (lásd a családnevek rövidítésének megfejtését) három évnél hamarabb ne ültessünk azonos helyre.
Ha betartjuk a vetésváltásokat, és a sorközöket mulccsal, komposzttal is betakarjuk, akkor néhány év alatt tökéletesen működő biokertünk lesz.

Az összeállításnál a Krisna-völgyi tapasztalatok mellett a következő kötetekre támaszkodtam:
Franck, G. (1987): Öngyógyító kiskert. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Roszík P. (2009): Biokert a ház körül. Magyar Biokultúra Szövetség.
Sárközy P. – Haraszti N. (2001): Növénytársítások. Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért, Budapest.

 

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

7 hozzászólás to “Növénytársítások és vetésváltások a biokertben”

  • bejata:

    Egy kis elírás: ” Vagyis két A-sor között 2 méter távolság van, amit egy B-sor, és két A-sor tölt ki.” Két C sor, igaz?
    Az ábrán azt is láthatjuk, hogy egy sorban többféle növény van.
    Kérdésem: a szomszédság milyen távolságban hat? Pl. 50 cm-re levő soroknál számít, de egy sorral arrébb (100 cm) már nem?
    Köszönöm, nagyon hasznosak az írások!

  • kunandras:

    Tökéletesen igaza van! Köszönöm a figyelmes olvasást, a korrekciót, a hibát javítottam! A kistermetű lágyszárú fajoknál (mint pl. a zöldségnövényeknél) a néhány 10 cm a maximális hatás-távolság. A 100 cm már nagyobb ennél, ilyen távolságban már nem hatnak. Az egy sorban, váltakozva ültetett/vetett növények tekinthetők társítottnak.
    Üdvözli: András

  • Zui:

    Valóban nagyon hasznos olvasnivaló, örvendek h ilyenek látnak napvilágot!
    Kérdésem, hogy a sárgarépa és a paradicsom pontosan milyen hatással is vannak egymásra? G.Franck szerint jó szomszédok, itt pedig nemkívánatos társításként szerepel.

  • kunandras:

    Köszönöm a pozitív visszajelzést, a megerősítést!
    A sárgarépa vs. paradicsom kapcsolatról írottakat egy másik szakirodalomból vettem, ahol a pontos hatás feltüntetése nélkül szerepel.
    (Nagyon sokféle társítási ajánlást lehet olvasni, a számunkra fontos kétségeseket érdemes – akár egészen kis méretekben – kipróbálni.)

  • Télutón a Krisna-völgyi kertészetben | Öko-völgy Alapítvány:

    […] ezek közül néhányat most is ajánlok olvasóink figyelmébe. Katt ide: A veteményes tervezése ide: Növénytársítások és vetésváltások és ide: Tavaly márciusi biokert-interjúnk A tervezés mellett milyen szezonális munkák vannak […]

  • P.Livia:

    Köszönöm a cikket, hasznosnak találom és alkalmazni fogom a tanultakat! 🙂

  • Rozsnyói Veronika:

    Nagyon örülök,hogy rátaláltam az oldalra.Most alakítom a konyhakertünk új területét és az ehhez szükséges szabályokat érthetően megtaláltam.:) Az eddig használt területet pihentetni kívánom,ugyanis az előző évben nem tetszett az eredmény amit adott.Bizonyára nem megfelelően alakítottam. 🙂
    Üdvözlöm és szép tavaszt kívánok. R.Veronika

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image ov_fenntarthat_konf_12_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_8_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_31_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_19_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_2_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_32_20081008-jpg image im003869k-jpg image im003865k-jpg image im003838k-jpg image magfejto_2010apr16_3-jpg image im003855k-jpg image im003909k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Semmi sem fogja olyan mértékben növelni az életben maradásunk esélyeit a Földön, mint az átállás a vegetáriánus étrendre."
Albert Einstein