Ökofalvak – élőfalvak Magyarországon és a világban

11Hogyha valaki egyszerre törekszik igényes és egyúttal fenntartható életre, akkor falun kicsit könnyebb a dolga. Az alapszükségletek előteremtéséhez itt természetesebb módszerek kínálkoznak.

Megtermelhetjük élelmünket, egészséges ivóvízhez juthatunk, egyszerű ruházatot állíthatunk elő, és menedékre lelhetünk egy házban az időjárás viszontagságai elől: mindez a Föld legnagyobb részén időtlen idők óta lehetséges. Mindezt évezredeken át a természettel harmóniában tettük.

Akik képesek megállni a felgyorsult világban, és elgondolkozni azon, hogy mi a valós szükséglet, és mi az, ami felesleges és valójában csak gátol bennünket a könnyebb élet ígéretével kecsegtetve, azok 31általában eljutnak az antitézis igazságaihoz, és gyorsan kikötnek valahol, nehogy elsodorja őket az állandó áramlat. Általában ökofalvakat alapítanak, megpróbálnak kivonulni a nagy forgatagból, és újra talpra állni, megkeresni azt a lényeget, amit az előző életvitel majdnem elfelejtetett velük.

Ökofalvak először egymástól függetlenül, aztán egymással szövetkezve sorra jöttek létre a földön mindenfelé. Az 1970-es évektől, amikor a környezeti ártalmak egyre nyilvánvalóbbá váltak, a mind féktelenebb fogyasztás és életvitel, illetve a természet erre adott válasza az érzékenyebb embereket lépésekre ösztönözte. Ma csupán Európában több mint 80 ökofalu létezik, a világon pedig több ezer kezdeményezés csírázik, illetve hozott már eddig is szép terméseket az elmúlt negyven év során.
A régi-új életet keresőket tömörítő szervezet, a GEN (Global Ecovillage Network) három régióban tevékenykedik: Észak- és Dél-Amerika, Európa és Afrika, valamint Ázsia és Óceánia területén. A tapasztalatok átadása és a tanulás végett a szervezet tagjai rendszeresen látogatják egymást, képzéseket, éves találkozókat tartanak. 2005-ben Magyarország (Galgahévíz) adott otthont az európai gyűlésnek, s a résztvevők Krisna-völgybe is ellátogattak, mely szintén a tagszervezetek egyike. A nemzetközi példát követve Magyarországon is létrejött egy hálózat, Magyar Élőfalu Hálózat néven, melyben szintén aktív tagságot vállal Krisna-völgy. Már két ízben (2003, 2006) volt helyszíne a hazai mozgalom nyári találkozóinak.

E találkozók vidám h22angulatban zajlanak. A házigazda bemutatja az elért eredményeket, de feltárja az esetleges nehézségeket és kudarcokat is, mert a tanulság mindkét esetben fontos lehet másoknak, vagy épp megoldás születik egy problémára, ha többen gondolkoznak rajta. Az Élőfalu Hálózat mozgalomként tevékenykedik, s ez magában foglalja az önkéntességet, a konstruktivitást, a segítőkészséget, valamint az összefogást is, amelyre nagy szükség van a működéshez a megfelelő társadalmi környezet kialakításánál (vagy megtartásánál). A tagság változatos. Van, aki még a hely és a társak kiválasztásánál tart, van, aki már a kialakult faluközösség szervezésén dolgozik, de olyanok is szép számmal akadnak, akik szellemi vagy fizikai képességükkel rendszeresen segítik egy-egy közösség életét. A forma is sokszínű, mert van, aki új alapokon kezdi a falufejlesztést, és vannak, akik egy régi, halódó falut élesztenek újra, tisztelve a hagyományt, a szellemiséget, és reménykedve a jövőben. Egyvalami azonban közös minden élőfaluban, ökofaluban: a törekvés arra, hogy az emberi élet harmóniában legyen a teremtett világ törvényeivel, a természetes folyamatokkal, és mindez valós szükségletek kielégítését szolgáló önellátásra alapuljon.41

Krisna-völgyben a hálózat részeként a tehénvédelem és az ökrök használata, a biogazdálkodás és organikus kertészet, a méhészet, a természetgyógyászat, a ruhakészítés, a kézműves tevékenységek területén szereztünk tapasztalatokat, amelyeket szívesen osztunk meg másokkal is. Fejlesztéseink az ökológiai építészet, a természetközeli szennyvíztisztítás, a zöld turizmus és a hagyományos erdőgazdálkodás irányába mutatnak. Az Élőfalu Hálózat a gyakorlati képzés segítésére hozta létre az ún. Jurtaegyetem rendszerét, amelyben az érdeklődők hosszabb-rövidebb időt tölthetnek egy-egy helyszínen, tanulhatnak, dolgozhatnak, és a képzés végén – igény szerint – igazolást kaphatnak az elvégzett kurzusról, szaktudásról. Ez egyben ajánlás is, ha valaki netán le szeretne telepedni egy ökofaluban, Magyarországon vagy a nagyvilágban.

Az Élőfalu Hálózat a hazai környezetvédő mozgalomban is jelentős szerepet tölt be, mivel ezek a közösségek a gyakorlatban képesek bemutatni a „zöld elvek” megvalósulását. A környezetvédelmi országos találkozókon emiatt külön szekcióban tárgyaljuk az Élőfalvak fejlődését, fejlesztését.
Amennyiben Ön is érdeklődik az egyszerű és tudatos élet iránt, szenteljen erre időt az életéből, és keressen fel bennünket, vagy a Hálózat bármely közösségét. Szeretettel várjuk!

Pártha dása

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image im003870k-jpg image magfejto_2010apr16_k-jpg image im003909k-jpg image im003865k-jpg image im003838k-jpg image im003873k-jpg image im003869k-jpg image im003821k-jpg image magfejto_2010apr16_3-jpg image im003806k-jpg image im003862k-jpg image magfejto_2010apr16_2_k-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ha felismerjük, mi veszélyezteti létünket, és mégis folytatjuk azt a tevékenységet, az valamiféle elmebaj jele. A probléma gyökere a gondolkodásmódunkban, hozzáállásunkban és értékrendünkben van."
Peter Russel, angol pszichológus, filozófus