A svédországi Jarnában megrendezett tanulási, tanítási, képzési tevékenység (LTTA) találkozó középpontjában a fenntartható erdőgazdálkodás, a fák kiválasztása és kivágása, a fűrészelés és a deszkázás állt, a vidéki vállalkozási elképzelésekkel és a termékmarketinggel összekapcsolva. A résztvevőknek lehetőségük volt különböző kompetenciák, például az interkulturális és szociális kompetenciák fejlesztésére is.
Az LTTA első napja a bemutatkozással telt, a „Vidéki vállalkozások az ifjúságért” című projekt teljes áttekintésével, valamint a különböző partnerszervezetek résztvevőinek és szakértelmük bemutatásával.
A fűrészüzem vezetője beszámolt az erdővel és a fűrészmalommal foglalkozó almviki közösség történetéről, valamint az akkor és ma is meglévő lehetőségekről. Ezután a résztvevő fiatalok szabadon ötleteltek a vidéki területeken rejlő helyi vállalkozási lehetőségekről. A vezető azt is megemlítette, hogy a mai hatalmas vállalatok szinte mindenhol kiszorították a kis, helyi erdészeti vállalkozásokat, de a fa iránti kereslet még a kisvállalkozásoknak is esélyt adhat.
Az üzemvezető elmagyarázta a fenntartható erdőgazdálkodás fogalmát is, amelynek egyik legfontosabb szempontja az erdők sokfélesége. A monokultúrák kudarcot vallanak, amikor egy fafajtát betegség vagy bogár támad meg, míg a sokféleség segít a többi fának túlélni az ilyen helyzetekben. Az erdőben való munkavégzés szintén fontos szempont a fenntartható erdőgazdálkodás szempontjából. A hatalmas traktorok feltörik a gyökereket és károsítják a fákat, míg mindez nem történik meg, ha ökröket vagy lovakat használnak a kivágott fák szállítására. Továbbá fenntartható gazdálkodás szerint a fákat csak akkor vágják ki, ha szükséges.
Radha Sivyer, a Londonból származó neves fafeldolgozó, 25 éves fiatalember, aki barátja az egyik helyi fiatalnak, meghívást kapott, hogy a helyi 20 éves fafeldolgozóval együtt, aki egyébként most fejezte be a középiskolát, műhelyt tartson a fafeldolgozásról. Ők ketten együtt mutatták be szaktudásukat, és Radha saját példáján keresztül vezette le, hogyan lehet megélni a famegmunkálásból egy vidéki térségben. Radha a Youtube-on, a Facebookon és az Instagramon profilozza magát, és ezeken a platformokon keresztül szerzi ügyfeleit. Így vált híressé Nagy-Britannia-szerte, miután többek között részt vett a „Britain’s best woodworker” című tévéműsorban.
A bevezető után a résztvevők kimentek az erdőbe, és megtanulhatták, hogyan kell fát fűrészelni. Megtudták, hogy mit kell figyelembe venni a fakivágáskor, a biztonság fontosságát, a fák fűrészelésének különböző módjait, például kézzel vagy motoros fűrésszel, és még sok mást. Ezután bemutatták a fűrészüzemet, és az Almvik fűrészüzemben dolgozó szakemberek elmagyarázták, hogyan készül a fűrészáru – magyarázatot adtak a bélről, a gesztről és a külső kéregről. A fűrészelés után a fának meg kell száradnia, ezért úgy rakják egymásra, hogy a levegő áramolhasson a faanyagok között.
Radha Sivyer és Gita Merai, kiváló fafaragóink ezután találkoztak a résztvevőkkel, hogy egy gyakorlati műhelymunkával kezdjék a gyakorlati részt, ahol megtanították, hogyan kell vésővel faragható dúcokat készíteni. A résztvevők megtanulhatták, hogyan kell használni a vésőt és a dúcot, mire kell vigyázni, nehogy kárt tegyenek magukban vagy másokban, és hogyan kell kiszámítani a faragást, végül pedig azt, hogyan kell faragni. Kettőjük vezetésével a résztvevők nekiláttak a feladatoknak, segítettek egymásnak, és útmutatást kaptak a két mentortól. Saját kis táblákat készítettek maguknak, hangszeres felfogatókat, egy kis asztalkát, és közös erővel még egy 2 méter hosszú táblát is faragtak „Almviks Gård” felirattal, amelyet a falu bejáratánál függesztettek ki.
Bár a hangsúlyt a fenntartható erdőgazdálkodásra és a fafeldolgozásra helyeztük, meglátogattunk más helyi vállalkozókat is a fiatalokkal, hogy a résztvevők más vállalkozói ötletekkel is gazdagodjanak. Így lehetőségük volt meglátogatni egy helyi művészt, aki vászonra és fára festett képekkel tartja el magát és családját. Elmondta, hogy rendszeresen jár vásárokra és kiállításokra, ahol termékeit árulja, és műtermében is fogad ügyfeleket.
A résztvevők találkozhattak a helyi biokertésszel is, aki a stockholmi piacon árulja a megtermelt zöldségeit. Továbbá találkozhattak azzal a pékkel, aki bio kenyeret és zsemlét árul Järna falu és a közeli Södertälje város boltjaiban, valamint a stockholmi piacon is.
Egy másik vállalkozó, akit meglátogattak, egy helyi építőipari vállalkozás volt. A vezetőjük elmondta, hogyan kezdte el néhány évvel ezelőtt a vállalkozását, amely ma már sikeresen működik. A hangsúlyt a természetes anyagokból, többek között agyagból és szalmából, valamint a helyi erdőkből származó faanyagból épített ökoházakra helyezik. A résztvevőknek lehetőségük volt egy almviki ökoházat is meglátogatni.
A képzés különböző ötleteket és ismereteket kínált a résztvevőknek, amelyek támogatják, előmozdítják és ösztönzik az önálló, fenntartható életmódot és a fiatalok vállalkozói szellemét a vidéki területeken, és ezáltal javítják a fiatalok foglalkoztatását a partnerországok közösségeiben és azon túl.
A gyakorlati műhelymunkák révén a résztvevők új gyakorlati készségeket és kompetenciákat is szerezhettek az erdőgazdálkodás és a finomszintű famegmunkálás, a zöld munkahelyek, sőt a médiához kapcsolódó munkahelyek terén is, látva, hogy Radha Sivyer hogyan vezeti vállalkozását és hogyan szerzi ügyfeleit a közösségi média csatornáin keresztül.
A természetes anyagok használata, a vegetáriánus étrenddel, biokertészkedéssel, fenntartható erdőgazdálkodással és egyebekkel jellemezhető környezetbarát életmód bemutatása az ökofaluban a fenntartható, környezetbarát, egészséges és kiegyensúlyozott életmódot népszerűsítette a fiatal résztvevők körében.
A résztvevők száma a hivatalos 16 fős létszámot (2 fiatal felnőtt 8 országból) meghaladva 25 főre emelkedett. Egyik érdeklődő fiatal Ausztriából nemrég fejezte be az asztalos inas szakmáját, és kifejezte, hogy szeretne részt venni a programon, valamint még egy fiatal férfi Olaszországból, és több helyi fiatal férfi és nő is érdeklődött a részvétel iránt. Ez azt mutatja, hogy kiemelkedő volt az érdeklődés a program iránt. Azzal, hogy az LTTA képzés minden érdeklődő fiatal számára nyitott volt, a társadalmi befogadást is elősegítettük.
Esténként a nemzetközi résztvevők és a helyi fiatalok összegyűltek a rögtönzött tábortűznél, és kulturális esteket tartottak – zenével és énekléssel, vagy közös játékokkal. A fiatalok segítettek a napi három étkezés elkészítésében is, vagy együtt jiu-jitsuztak, jógáztak és meditáltak, néhányan még Stockholmba is ellátogattak. Mindez fokozta az interkulturális tapasztalataikat, fejlesztette kulturális és szociális kompetenciáikat, megbecsülést, toleranciát és tudatosságot teremtett a különböző kultúrák iránt, valamint határokon átnyúló barátságokat hozott létre.
A zárónapon bemutattuk az egyéb Erasmus+ lehetőségeket és -projekteket, és a résztvevők nagy érdeklődést mutattak ezek iránt is. Az egyik fiatal rögtön önkéntesnek jelentkezett egy másik németországi szervezetnél az Európai Szolidaritási Testületen keresztül. Többen kifejezték érdeklődésüket, hogy az elkövetkező évben vagy években ESC önkéntesnek jelentkezzenek a helyi szervezetbe. A program keretében szintén szó esett a saját szervezeteken belüli ifjúsági mobilitási lehetőségekről is.
Az LTTA képzés hozzájárult mind a saját almviki szervezetünk, mind a többi partnerszervezet nemzetközi szintű fejlődéséhez is.
A program záró szakaszában minden résztvevőnek lehetősége nyílt a Youthpass kitöltésére, átgondolva ezzel saját fejlődésüket a kulcskompetenciák szempontjából.
Katja Sardella
