Az állatok legelőn tartásával jelentősen csökkennek a környezeti gondok és a gazdálkodást is kevesebb költség terheli
Részletek Dr. Vinczeffy Imre professzor (Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma) előadásából. Elhangzott a Tejtermelők Szövetségének tanácskozásán, 2001. február 14-én, Keszthelyen. (3/3. rész)
A mintegy 30 gazdaságban elvégzett vizsgálatok alapján a műtrágyázott legelők minősége és állapota elmarad a csupán legeltetéssel kezeltektől.
Az irányított kísérletek eredményei szerint a legelő állatok ürüléke teljes egészében képes visszajuttatni a legelő fenntartásához szükséges tápanyagmennyiséget. Az ürülék a tápelemeket pontosan olyan arányban tartalmazza, amely a lelegelt növényi anyag növedékkel való utánpótlásához szükséges.
Kimutatták, hogy míg „a legelő állatok ürülékének tápanyagvesztesége 7-15 % közötti, addig a műtrágyáké 40 %.” Ez azt jelenti, hogy a műtrágya formájában, tehát természetidegen arányban és összetételben, kijuttatott tápanyagok közel fele mindenképpen elvész. A műtrágyázás másik hátránya, hogy csak néhány tápanyagot tartalmaz (azokat viszont aránytalanul nagy mennyiségben), míg az állatok trágyája gyakorlatilag minden, a legelő növényei számára szükséges anyagot visszajuttat, mégpedig az optimális arányban.
Az említett műtrágya-veszteség negatív következményei mindannyiunk számára ismertek: az esővízzel kimosódó tápanyagok szinte azonnal megjelennek a talajvízben és az élővizekben. A feldúsuló tápanyagok hatalmas károkat okoznak az élővilágban, és emiatt mára gyakorlatilag ihatatlanná váltak hazánk kútvizei is.
A környezeti problémák megoldásának egyik kulcsa a legelő állattartás visszaállítása, és a műtrágyázás felhagyása. „Az állatok legelőn tartásával jelentősen csökkennek a környezeti gondok…” és ráadásul „kevesebb költség terheli a gazdálkodást is.”
(Lejegyezte: K.A. & R.Sz.)
