Az előző részben („A cserépkályha átrakás titkai”) eljutottunk a kályha visszabontásáig. A cserépkályha alsó részét meg lehetett őrizni, ki kellett azonban bontani a tűztér ajtaját, és újra kell majd építeni a szétégett belső részeket. A folytatásban most az újra-építés anyagairól mutatunk be képeket.
A cserépkályha átrakásához szükséges anyagok egy kisteherautó platóján érkeztek. A képen előtérben látható régi cserepeket később feldarabolták, ezekkel töltötték ki a csempék fugáit, és hátsó-belső üregét. Hátrébb különböző méretű samott-téglákat látunk. Ezek szolgálnak majd a tűztér belső burkolatául. A mellettük pirosló kisméretű téglák pedig a füstjáratok kialakításához szükségesek. Nagyon fontos szerepet kap később a háttérben látható dróttekercs: a csempéket drót-darabokkal is egymáshoz kell rögzíteni.
A műanyag ládákban készül majd a kenyértészta állagú kályhásagyag, a kályha fő kötőanyaga.
A környékünkön található legjobb minőségű kályhásagyagot egy felhagyott téglabányából (Kaposmérő mellől) hozták. A kályha készítéséhez szükséges agyag nem tartalmazhat túl sok homokot, mert akkor nem köt eléggé erősen, de túl sok agyagot sem, mert akkor száradáskor megrepedezik, kihullik csempék közül.
Hideg lévén az idő, a kályhás mesterek langyos vízzel dolgozták össze az agyagot. Így könnyebben is keveredik agyag és víz, és nem is fázik a kéz…
A régi tetőfedő cserepekből másfél centiméter átmérőjű rudacskákat fűrészeltek. Ezek a kályhacsempék közötti belső fugákba kerülnek majd.
Ugyancsak a régi cserepekből vágott négyzet alakú darabok, amelyeket a kályhacsempék belső oldalán lévő mélyedésekbe sárral tapasztanak majd be.
A száraz felületeken nehezen tapad meg az agyag, ezért a téglákat, csempéket a beépítés, tapasztás előtt nedvesíteni kell. A víz az építési anyagok bemártásához, nedvesítéséhez, a híg sár pedig a felületek tapasztásának előkészítéséhez kell.
Különböző formájú tűzálló samott téglák a tűztér burkolásához
Kiváló minőségű kisméretű téglák a füstjáratok kiépítéséhez.
A fotóriportot készítette: Kun András
A fotóriportnak a somogyvámosi Gesztenyés vendégház adott otthont.
8 thoughts to “A cserépkályha átrakás titkai – második rész”
Várom a 3. egyben befejező részt!!Nagyon érdekes és nagy segítséget nyújtana számomra a képek.
Köszönjük a jelzést!
Az újabb szezon előtt mindenképpen felteszem a befejező részt.
Üdvözlettel: Kun András
Szeretném mindenki figyelmét felhívni,hogy a csk.alsó sorait,sőt általában a lábazatot is át kell rakni.”Kályhás szaktekintély” nem végez fél munkát!!!Én spec nem vállalnék erre garanciát.
A képen látható,burkolat nélküli eská körfűrészt pedig felejtsétek el(asztalos apámmal együtt összzesen hat (6) ujjunkat vágtuk le ilyen borzalommal!A felsőkocsis vízesvágó biztonságos és pormentesen lehet vele dolgozni.
Első részben felmerült egy kérdés,a tűztér tapasztása vált le…Ez a tapasztás szinte jelképes,tartósan javítani vékony rétegben nem lehet.A kályha tartóssága szempontjából nincs jelentősége.A tűztér kihullott fugáit már érdemes javítani.
Sok sikert mindenkinek!
Segitene valaki az agyag es a homok aranyanak megalapitasaban elore is koszonom .
Pingback: A cserépkályha átrakás titkai – harmadik rész
Nagyon jók ezek a képek!Én is már lassan 8 éve tapasztalom milyen télen a hidegben kézzel agyagot keverni.Meg a jó csempevágó,ami kicsit se porol:), lehet vele rendes éket, meg bélést csinálni.Bár mi jobban szeretjük az apatin cserepet,piros hódfarkasat csak ritkán használunk.
Udv nagyon, de tenyleg nagyon sok idot szantam arra az egyszeru dologra hogy mi az osszetetele a fuga anyagnak mert a boltban 2600ft fekete zold feher kalyha belso osszeragaszto mester kinyomot lehet kapni. A boltosnak goze nem volt hogy massal esetleg lehetne helyettesiteni, nem is baj nem szakerto.be az mar kabare hogy szaz cikk is csak annyit ir hogy huzzuk ki a fugat … demijennel?…
A cserépkályha fugázása megoldható hagyományos módon egyszerűen agyaggal, vagy pedig a boltokban kapható fugázó anyaggal, illetve hőálló szilikonnal.