Szerencsésnek mondhatja magát, aki hozzájuthat az ún. „etikus” tejhez. Mi ilyen helyzetben vagyunk, mert Somogyvámoson élünk, és lakhelyünktől egy karnyújtásnyira működik az ország egyetlen olyan tehenészete, ahol…

– az állatokat társnak, sőt, a teheneket anyának tekintik, és ennek megfelelően bánnak velük

– kíméletesen, kézzel fejnek, és megelégszenek annyi tejjel, amennyit az állat természetes táplálék mellett ad

– az idős tehenek boldog nyugdíjas éveiket töltik akkor is, ha már egyáltalán nem adnak tejet. Itt mindenki természetes életet él, és természetes halállal hal

– nem adnak el állatot, ezért még közvetetten sem támogatják a húsipart. Itt minden borjúból felnőtt lesz, ha „lány”, akkor tejelő tehén, ha „fiú”, akkor pedig ökörként fog a földművelésben segíteni.

Hetente egyszer-kétszer szoktunk tejért menni, és egyre inkább igyekszünk a tejtermékeket is a Krisna-völgyi tejből előállítani. Minden alkalommal, amikor boltban vesszük a tejet, eszünkbe jut az áru forrása: az a fajta „tejipar”, ami közvetlen kapcsolatban áll a vágóhidakkal, és amely az állatokat tejgyártó gépnek tekinti.

Próbálunk tudatos vásárlók lenni, és egyúttal kitanulni a tejfeldolgozás rejtelmeit. A házi sajt és a friss túró előállításában már rutinosak vagyunk, végső cél a pirospöttyös 🙂

Egyúttal ajánljuk figyelmébe Terék István könyvét, amelyben alaposan bemutatja a tej feldolgozásának módozatait. Címe: A kecske-, a juh és a tehéntej feldolgozása. Gazda Kiadó, 2000.

– R Sz és K A –

4 thoughts to “Az etikus tejtermelésről

  • Renata.b

    Kedves RSz es KA !Nemreg jartam nallatok krisna-völgyben es nagyon lenyügözött az a hely es az eletformatok ! En Krsna-rol eddig csak hallotam de nem tudtam mit kezdeni vele . Azt hogy laktovegetarianus elvel eltek nem tudtam .En eltudnam kepzelni azt az eletet is hogy vegetarianussan eljek , ez annak köszönhetö hogy felnyitotatok a szememet kis filmekkel amit itt talaltam az oldalon es amit meg itt olvastam . Mar egy jo ideje olvasom az UTON ÖNMAGUNK FELE cimü könyvet hogy jobban megertsem az eletfilozofiatokat , es tetszik!
    Azt megertettem hogy az allatok megölese es a hus vasarlasa nagy bün es nem szep latvany a vagohidon kivegzet allatok latvanya . Persze ezt mi igy nem fogjuk fel mert nem latjuk a tevebe es az utcan sem , de nagyon elgondolkodtat es nagy ösztönzest erzek hogy ezen valtoztassak !!!
    De lenne a tejjel kapcsolatban egy kerdesem ! Az köztudott hogy a tehen add tejet ,de megis az nem bün hogy a tejet iszuk, az nem a kisborju szamara van ? A tehennek is azert van teje hogy a borjut lassa el tejjel , mint az anya a gyermeket ,vagy nem?
    Az eteleitekröl mar olvastam de ilyen jellegü kerdesre valaszt nem talaltam meg.

    Kivanok meg egy szep napot nektek !

    Válasz

    Válasz
    • revszilvia

      Kedves Renáta!

      Örülünk, hogy neked is bejön ez a kultúra 🙂
      A tejes kérdésedre dióhéjban:
      – a tehenek akkor is adnak tejet, ha éppen nincs borjújuk. (Ld. hosszú laktációs idő vagy üszőfejés)
      – a borjúkat egy idő után korlátozni kell a szopizásban, vagyis inkább szabályozni kell, hogy mennyit ihatnak. Elképzelhető, hogy a háziasítás miatt, de képesek túlinni magukat, és ettől bélbetegségeket kapni. Ha van borjú, akkor sokkal több tej termelődik, egy részét megissza a borjú, más része marad az embernek fejésre.

      Így a borjú is jól jár, a tehén/üsző pedig az embernek is szívesen adja a tejet.

      Remélem, ez így kielégítő válasz 🙂

      gouranga,
      Szilvia

      Válasz
  • Benke Beáta

    Kedves Szilvia!
    Mi is tartunk teheneket, és nálunk is társ, és barátként élik az életüket.Én olyanról még nem hallottam, hogy a borjú túl eszi magát. Hiszen a szabad tartásban élő,nem istállózott állománynál senki nem szól bele a borjú felvett tejmennyiségének szabályozásába, csak anyuka, és a kisgyereke. Szerintem ők ezt nagyon kell, hogy tudják, hiszen így tud fennmaradni a faj.
    A másik dolog az üsző fejés. Kecskénél már tapasztaltam, hogy olyan 1 éves nőstény, amely elvetélt, és az ellések idejére nem lett utódja, mégis tejre jött, mert a szomszéd asszony gyereke addig szopikálta, amíg nem adott valamit. Tehénnél is ilyesmire gondolsz?
    A fiatal üsző érzékenyebben kezeli, ha egy fiatal borjú a leendő tőgye körül matat. Sőt, kifejezetten elrúgja azt.
    Vagy esetleg kézi masszálásra gondolsz, amivel folyamatosan stimulálom a tejtermelést, és ez által jön tejre? De mi a valószínűsége? És mennyi ideig tart, ha egyébként nem vemhesül az üsző?
    Köszönöm, ha válaszolsz.
    Beja

    Válasz
    • revszilvia

      Szia Beja!
      Köszönjük az értékes és autentikus hozzászólást, nagyra értékeljük, hogy Te magad is tartasz tehenet (egy másik cikk-hozzászólásod szerint), így igazán megalapozott, tapasztalatokon nyugvó a véleményed!
      A túlevéssel kapcsolatban azt mondom, vitatható a dolog, én magam a Krisna-völgyi tehenészektől tudom, amit a tehéntartásról tudok, és hát akár közöttük is keringhetnek „városi legendák” 🙂 Mindemellett a túltenyésztettség miatt, amiatt hogy régóta háziasított körülményekhez szoktak, én elképzelhetőnek tartok ilyen viselkedési adaptációs problémákat. Számos más dolog miatt sem biztos, hogy tökéletesen életképesek lenének az ember nélkül, ld. például: télen a teheneknek egészségesebb az istálló (az ökrök, bikák bírják kint, a tehenek, borjak érzékenyebbek), vagy a gyakori kólikás megbetegedések, vagy a szülés során nyújtandó segítség (itt sem mindig és feltétlenül, de gyakran jól jön…).
      Az üszőfejés Krisna-völgyben úgy működik, hogy a tehenészek elkezdik fejni az üszőt, és előbb utóbb a mechanikai ingerre elkezd tejet adni. Borjúk nincsenek a képben, a tejet az embernek adja. Persze kisebb mennyiségeket produkál, mint a borjas, vagy korábban már szült tehenek. Ezt mindaddig fenn lehet tartani, amíg rendszeresen fejve van, nem kell hogy vemhessé váljon. Ez az üszőfejés egyébként a „régi” (nem is olyan régi, csak néhány évtizede letűnt) paraszti világban nem számított ritkának.

      Válasz

Leave a comment

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük