Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója VI.
Ahogyan arról a közelmúltban már a párom is beszámolt, 4 nagy gyümölcsfánkból 3 olyan öreg, mint az országút. A fáknak azonban van egy nagy szerencséje: ha még nem túl betegek, akkor egy jól időzített és szakszerű téli metszéssel megifjíthatók. Figyelem! Bár a kép rémisztő, a művelet mégsem tekinthető pusztán brutális csonkolásnak…
Egyik szilvafánk nagyon beteg. Az erős visszametszés esély neki az életre
Andris elmesélte, hogy amikor egyetemista korában metszeni járt, akkor időnként kínos helyzetek alakultak ki, amikor a tulaj meglátta évek óta megszokott kusza, félig halott gyümölcsfáján az ifjító metszés eredményét. Többen megfogadták, hogy soha többé nem bízzák meg ugyanezt a kertészt… Nyáron pedig – a szép új növekményt, később pedig a gazdagabb, szebb termést látva – felsóhajtottak: na, azért mégsem sikerült annak a csirkefogónak teljesen tönkretennie a fáimat!
Hát bizony, a látszat csal. Páromtól megtudtam, hogy a fák gyökérzete arányosan alakul a lombkorona méretével, és hát a metszés a gyökereket nem érinti. Így a fa tavasszal, a korábbiakhoz hasonló lelkesedéssel szívja fel a vizet és a tápanyagokat, aminek következtében komoly számú új hajtásmennyiséget produkál. És a kertészek esetenként épp erre játszanak.
Persze, itt is hangsúlyozni kell a szakértelmet. Talán a gyümölcsfák metszése az a kertészeti művelet, ami a legkevésbé sajátítható el pusztán könyvekből. Az ifjító metszésen kívül megkülönböztetünk például koronaalakító metszést, termőre metszést, zöld metszést…
Hogy az adott fának épp mire van szüksége, ahhoz bizony gyakorlott szem és némi stratégikus gondolkodásmód szükségeltetik. Nem is beszélve arról, hogy fajonként is más és más módon kell válogatni a levágandó ágak közül, vagy megválasztani a megfelelő időpontot.
Andristól megtudtam, hogy – példának okáért – a diófákat augusztus végétől szeptember közepéig metszik, mert ebben az időszakban kevésbé erős a dió nedvfolyása, mint máskor (a kifolyó fa-nedveken többféle kórokozó – pl. a pisztricgomba is megtelepedhet).
A fák után következett az ún. bogyós gyümölcsű cserjék metszése, amikben – az előző lakók jóvoltából – bővelkedik kertünk. Andris itt szinte minden fajnál más-más metszési módot alkalmazott.
Például a fekete ribizli az egyéves vesszőkön terem. Az idős (5-6 éves) vesszőket tőből kivágtuk, a többit meghagytuk. A piros ribiszke viszont a 2-3. éves részeken hozza a termést. Itt az öreg, sűrűn elágazó részeket nemcsak tőből lehet kivágni, hanem a vesszőket is vissza lehet kurtítani. A törzses köszmétéink szintén jó kondiban vannak (egyébként ők tényleg nem bírják a túl erős metszést), itt – akárcsak a ribiszkéknél a keresztben nőtt és a sűrítő vesszőket távolítottuk el. Ilyenkor metszik le a beteg, sérült vesszőket is, de nálunk ilyenek szerencsére nem voltak.
Kertész-párom ránézésre meglehetősen kíméletlenül bánt el a tüskétlen szederrel: minden egy évnél idősebb hajtást tőből kivágott. Sajnos a vesszők évjárata nem szerepel az „alvázukon” :-), de ahogy néztem, tényleg megkülönböztethetők , mert a tavalyelőtti hajtások elágazóak – ezeken volt a termés tavaly. A tövenként meghagyott 4-6 hosszú vessző végét óvatosan rácsavartuk a felettük (lazán) feszülő drótokra.
A málnánál a letermett (tavalyelőtti) vesszők szintén elágaznak, ezeket kivágtuk. Figyelem, az elágazások nem tévesztendőek össze az elszáradt levélnyél maradványokkal! Mivel a málna és a szeder félcserjék (télen visszafagy a hajtásaik felső, még kevésbé fásodott része), levágtuk a megmaradó hajtásaik csúcsát.
A homoktöviseinket kicsit megritkítottuk -durva töviseik miatt később úgysem lehet majd hozzájuk férni. Az ördögcérnát (lícium) ugyancsak kordába szorítottuk, túlburjánzó, rendkívül hosszú, és a földre hajolva legyökerező hajtásait visszavágtuk, csak néhányat hagytunk meg, felfuttatva a drótokra. Áfonya, arónia, fanyarka is él nálunk. Levágtuk a túlságosan sűrítő és a keresztben vagy befelé növő hajtásaikat.
Már nem marad más hátra, mint szurkolni öreg szilvafánknak és a kajszinak, melyek sajnos erősen el vannak gombásodva, nem is beszélve az egyéb kártevőkről. Így esetükben lehet, hogy még a szakszerű metszés sem tesz csodát. Kiderül pár hónap múlva, hogyan reagálnak.
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
7 thoughts to “Fa-ifjítás”
Kedves Andris,
ha a fa törzsét és a legnagyobb, vastag ágait is átjárták már a szuvak (szújárta és harkály lehántotta a kérgét), van még remény a megmaradására? A vékonyabb hajtások még élnek, tavaly még termett is a fa, pedig már akkor is elindult a szuvasodás (fánál is így mondjuk, vagy csak a fognál :-)).
Köszönöm,
Judit
Kedves Judit!
Nem biztos, hogy szú rágja a fátokat, lehet pl. kéregmoly, és ha belerágott a kéreg alatti részbe, akkor pl. cincér is. Amit írtál a fáról, az eléggé rossz állapotokról árulkodik.
Mindazonáltal megmaradhat a fa. Ráférne egy kéregkaparás, áztató mennyiségű permetlével való lemosó permetezés.
Ha menthetetlen a törzs, akkor akár egészen alacsonyan vissza is lehet csonkolni. Ha vannak rejtett rügyek, akkor kihajthat, és nevelhet új koronát. Figyelni kell arra, hogy ebben az esetben sokszor a tövétől kihajt az alany, ezeket a hajtásokat, majd vesszőket el kell távolítani.
Megkérdezhetnéd még Lantos Tamást is erről, mert ő sokkal profibb e téren.
Barátsággal:
Andris
Helló!
Idén vásároltunk szőlős, barackos kertet. A szőlőt, úgy, ahogy megkapáltunk és metsztettük, de a barackfák már virágoztak, amikor a telket átvettük, ezért nem mertük metszeni. Sajnos tavaly sem voltak gondozva azok a fák és nem is fiatalok. Mit lehetne tenni még idén annak érdekében, hogy jövőre jobb állapotba kerüljenek? Nagyon kezdő vagyok még a kertészkedés dolgaiban, de csupa szem és fül vagyok:)
Köszönöm a tippeket, tanácsokat.
Erika
Üdvözlöm András!
Nekem az volna a kérdésem, nagyon-nagyon öreg magastörzsű ribizlit, hogyan kell metszeni, mivel még soha nem voltak metszve. 1 db-ot teljesen visszavágtam a törzsig, vagy-vagy alapon. De a többit nem merem, mer azért csak volt rajt gyümölcs. Várom válaszát! Erika
Kedves Erika!
Sajnos, a magas törzsű ribiszkék általában nem hosszú életűek.
Ha a vesszőket teljesen visszavágja, akkor vagy az alany (általában aranyribiszke) hajt ki, és/vagy regenerálódik a korona, de elképzelhető az is, hogy elpusztul a növény.
Ha ifjításba kezdenék, akkor a halott részeket levágnám, és – ha lehet – legalább 3 élő vesszőt hagynék rajta. Ha egy éven belül nem jelenek meg az új oldalhajtások, vagy teljes vesszők, akkor már nincsenek rejtett rügyek. Ebben az esetben érdemesebb kivágni a növényt, és újat ültetni.
Üdvözli: András
Kedves András!
Szeretném megkérdezni, hogy működik e még ez az oldal? Most vettünk egy telket. Szeretnék képeket küldeni egy kajszifáról. Elég beteg, és nem is túl fiatal.Tanácsra lenne szükségem.Úgy látom, ide nem lehet képet csatolni. Kérem küldjön egy email címet. Köszönettel Csomós Gyöngyi
Megadom Pőcze Vilmos (Pártha dász) kollégám email-címét ([email protected]), aki bizonyára tud önnek segíteni ebben a témában.