Giczi Barna (hallgató, Pécsi Tudományegyetem) a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Teljes letölthető hang- és előadás-anyag
Mai, válságoktól hangos és zűrzavaros világunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztói kultúrával szembeni alternatív, fenntartható életmódok kialakítása, vizsgálata. Kutatásomat elméleti felkészüléssel kezdtem 2009 februárjában a PTE BTK Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékén, ugyanez év áprilisában és szeptemberében pedig 1-1 hetet töltöttem el a Somogyvámos melletti Krisna-völgyben/Öko-völgyben. A gazdaság fenntartható működésének megalapozásával, valamint a környezet rehabilitációjával és ésszerű használatával sokan foglalkoztak már.
Az elért eredmények ellenére úgy gondolom, hogy ezek hosszútávon csak akkor működőképesek, ha a közösség, a társadalom is megfelelően működik. Ugyanis ha a háromlábú szék (a fenntarthatóság három pillére: a gazdaság, a környezet, a társadalom, és ezeknek kell harmonikusan működniük (Hári 2008: 11.)) ezen pillére hiányzik, vagy nem működik megfelelően, a társadalom nem tudja generációkon át megoldani életben maradását, fejlődését. Ezért választottam kutatásom témájául egy olyan társadalom vizsgálatát, amely – ha nem is tökéletesen –, de jóval hatékonyabban működik, mint egy, a fogyasztásra épülő közösség.
De mit is jelent a fenntartható fejlődés? A sok-sok meghatározás közül én egyet választottam ki, amely – talán – a legtökéletesebben foglalja össze az elérendő célt: „A bioszféra alrendszereként az emberiség úgy képes biztonságosan fejlődni, ha a létfenntartó bioszféra fejlődési irányához és annak szerveződési és működési modelljéhez igazodva fejlődik, tehát kompatibilis, harmonikus módon illeszkedik a bioszférához, ezért abban visszafordíthatatlan károkat nem okoz, és képes hosszútávon is biztosítani az indokolt emberi szükségletek erőforrásait. A fenntartható fejlődés megvalósításának feltétele egy olyan szabályozó és ellenőrző tevékenység, amelynek célja a bolygó természeti erőforrásait és az emberi rendszerek igényei közötti dinamikus egyensúly, tartós harmónia biztosítása.” (Hajnal – Szabó 5.).
A somogyvámosi Öko-völgy lakói a fent említett egyensúlyt a mindennapokat teljesen meghatározó vallás, az ún. Krisna-tudat segítségével kívánják elérni. 1993-ban, a Völgy alapításakor még nem volt cél egy fenntartható modell kialakítása, az évezredforduló környékére – külső hatások miatt – kezdtek el speciális ökofaluként „létezni”. Írásomban nincs mód részletesen bemutatni társadalmuk működését, ezért csak néhány, általam fontosnak tartott elemet vázolok fel, amelyek alapjait képezik mindennapi életüknek.
1. A közösség létszáma 2009. szeptember 16-i adatok alapján 133 fő. Kutatások szerint egy fenntartható társadalom létszáma nem haladhatja meg a 300-500 főt, mert ez az a létszám, amely mellett a fenntarthatóság megvalósítható (Hári 2008: 40).
2. A falunak van egy vezetője, a templomelnök, az irányítás a decentralizáción alapszik. Krisna-völgyben vannak igazgatóságok, osztályok, igazgatótanácsi és osztályülések, de ezek száma változó, a kijelölt hosszú távú célok határozzák meg. Minden igazgatóság és osztály saját maga felelős a hozzá tartozó feladatok elvégzéséért, az ott dolgozó, oda tartozó emberekért. A vezetői utasításoknak a hierarchiában lejjebb lévőknek engedelmeskedniük kell.
3. A lakók különböző feladatokat, munkákat (vagy ahogy ők mondják: szolgálatot) végeznek, de mégis mindegyiknek ugyanakkora értéket tulajdonítanak. Például egy kertészetben dolgozó a munkájáért ugyanolyan ellátást kap, mint a falu vezetője, hiszen – hitük szerint – Krisna szemében mindegyik munka ugyanannyit ér. A szolgálatért cserébe nem pénz jár, hanem ellátás (étel, ruha, képzés, valamint némi készpénz, amiből meg tudják venni azokat a hétköznapi dolgokat, amelyeket ők még nem tudnak előállítani). Törekednek arra, hogy mindenki olyan munkát, szolgálatot végezzen, amelyhez a legjobban ért és a leginkább kedve van.
4. Mint minden közösségben, itt is vannak konfliktusok. Ezek kezelésére alkalmas az ún. autoritás-rendszer. Minden bhaktának (hívőnek) van egy autoritása, akihez bármikor lehet fordulni, ha pl. valamiért nem érzi jól magát a szolgálatában, vagy valakivel konfliktusa támadt. Az autoritás megkeresi a másik személy autoritását, és közösen próbálják megkeresni a probléma, ellentét gyökerét. Ha két, egy szinten lévő bhakta közt van nézeteltérés, akkor először egymás között próbálják megoldani a helyzetet beszélgetéssel. Ha valakinek egy, a hierarchiában nála magasabb szinten lévővel van problémája, akkor rögtön a saját autoritásához kell fordulnia.
5. Az oktatást helyben oldják meg, 2009. szeptember 1-jétől akkreditált egyházi iskola működik a völgyben, aminek köszönhetően 20%-ban eltérhetnek a magyar állam által előírt követelményektől. Az oktatásban, a tudás átadásán túl két fő céljuk van: egyrészt, hogy a gyerekeknek minél több szép, kedves emlékük legyen iskolás éveikről, másrészt az oktatási intézmény azt a világképet közvetítse, mint a család és a közösség. Utóbbi azért rettentően fontos, hogy a gyerekek szocializációjának e három helyszínén ne különböző értékrendet kapjanak, hanem ugyanazt, hogy kialakulhasson az a kötelék, amely a gyerekeket remélhetőleg ott tartja.
6. Fontos közösségi események a csoportos, zenés szertartások (az ún. kirtanok), a közös étkezések, az istagósti (falugyűlés), a heti két alkalommal sorra kerülő közös mezőgazdasági munkák (napi másfél óra), a búcsú, a fesztiválok, az ünnepségek.
7. Kiemelendő, hogy Öko-völgyben egy helyen találhatók meg a lakóhelyek, a munkahelyek és az ún. harmadik helyek (a szabadidő eltöltésének helyszínei) Assadourian 2008: 211.). A bordó színű, indiai stílusú pavilonok, a szent helyek, amelyek Krisna különböző kedvteléseit jelenítik meg, nem csak a pihenést szolgálják, hanem a lelki megtisztulás helyei is. Az emberek emellett szívesen töltik szabadidejüket barátaiknál, ismerőseiknél (születésnapok, névnapok, baráti összejövetelek stb.).
Az utolsó két pontban felsorolt helyszínek biztosítják azt, hogy az emberek találkozzanak, beszélgessenek problémáikról, örömeikről, terveikről, vagyis hogy jobban megismerjék egymást. Ezért fontos, hogy a közösség létszáma ne legyen több 300-500 főnél, hiszen ha az egyének között nem alakulnak ki szoros kötelékek, amelyeket ápolni is tudnak, a közösség nem fog jól működni.
Zárásként érdemes megemlítenem még, hogy Öko-völgy kulturális tőkéje jóval magasabb, mint a magyar átlag, és ebből következően – Bourdieu elmélete alapján (Bourdieu 1997: 162.) – társadalmi tőkéjük is magasabb szintet ér el. Itt nem csak arra gondolok, hogy 133 főre hat művész (festő, író) jut, hanem a munkavállalási korú népesség iskolai végzettségére is.
A munkavállalási korú népesség legmagasabb iskolai végzettségének százalékos megoszlása Magyarországon és Krisna-völgyben:
Magyarország %
Kevesebb, mint 8 osztály: 4,1
8 osztály: 32,8
Szakmunkás: 22,7
Középfok: 28,5
Felsőfok: 11,9
Krisna-völgy %
Kevesebb, mint 8 osztály: –
8 osztály: 4,2
Szakmunkás: 13,8
Középfok: 59,2
Felsőfok: 22,8
Véleményem szerint ez a táblázat mutatja, hogy Krisna-völgy nem csak erős spiritualitása miatt ért el jó eredményt a fenntarthatóságban, hanem azért is, mert olyan emberek élnek ott többségben, akikben – feltehetőleg a magas iskolai képzettségük miatt – kialakult egy olyan széles látókör, amely eddigi életük gyökeres megváltoztatására késztette őket.
Felhasznált irodalom:
Assadourian, E.: Hogyan tehetők a közösségek elkötelezetté a fenntartható világ iránt? In: A Világ helyzete. Fenntartható gazdaság. Föld Napja Alapítvány, 2008. 205-223.
Hajnal K. – Szabó A.: A rurális térségek fejlesztésének néhány új szempontja. Kézirat
Hári B.: Magyarországi ökofalvak fenntarthatósági jellemzése és értékelése, továbbá területfejlesztési szempontú vizsgálatuk. Diplomamunka. ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Társadalom és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2008.
Bourdieu, P.: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: A társadalmi rétegződés komponensei. Angelusz R. (szerk.). Budapest, Új Mandátum, 1997. 156-177.
[1] Magyarország esetében a KSH 2001. évben készített összeírását vettem alapul, míg Krisna-völgy esetében a 2009. szeptemberében általuk megadott adatok alapján dolgoztam (összesen 133 fő, ebből 106 főnek az iskolai végzettségéről volt adat).
Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)
A hanganyag innen letölthető (mp3)
