Fenntarthatósági konferenciánkkal hivatalosan is elindult az Öko-völgy Program

Az Öko-völgy Program hivatalos elindításaként, és széleskörű szakmai bemutatásának céljából Krisna-völgyben 2008. október 8-án konferenciát tartottunk. A rendezvénynek sajátos hangulatot kölcsönzött a több mint száz, az ország legkülönbözőbb pontjairól érkezett egyetemi- és főiskolai hallgató jelenléte. A konferencia szakmai színvonalát jelzi, hogy egy akadémikus, hét hazai felsőoktatási intézmény és egy MTA-kutatóintézet is képviseltette magát.

A résztvevőket először az Öko-völgy Alapítvány kutatási igazgatója, Kun András köszöntötte, majd röviden ismertette a rendezvény célját: Nem elég csupán megértenünk a környezeti problémákat, de valódi és élhető alternatívákat kell találnunk, hogy továbbléphessünk a megoldás felé. Kutatási szempontból a kulcsszó az interdiszciplinaritás – vagyis a különböző tudományterületek képviselői közötti együttműködés.
Ezután a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár- és Vidékfejlesztési Főosztályának vezetője, Bondor István tartott köszöntőt. Ismertette a Minisztérium vidékfejlesztési törekvéseit, és szimpátiájáról biztosította az Öko-völgy Programot. Minta értékűnek nevezte a Krisna-völgyben folyó kutatásokat, illetve az itt bemutatott életmód-alternatívát.

Vida Gábor ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a nemzetközi szakirodalom adatai alapján részletesen ismertette a globális krízis kibontakozásának jeleit és hatásait. Előadásából megtudhattuk, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma ma jócskán meghaladja a Föld valós méretét. A „fenntarthatóság” ma inkább a fenntarthatatlanság egyfajta szinonimája. A globális krízis jele a soha nem látott mértékű társadalmi egyenlőtlenség is. Egy példa: „Egy ezredfordulós felmérés szerint az emberiség 20 %-a élvezte a világ összjövedelmének 85 %- át …” Az éghajlati-gazdasági-társadalmi krízis immár elkerülhetetlennek látszik. Hatása mérsékelhető, ha a világ módosabb fele hajlandó csökkenteni ökológiai lábnyomát – visszafogja fogyasztását, takarékosabban él és gazdálkodik. (Vida Gábor előadása innen letölthető. pdf, 11185 KB)

Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE Csillagászati Tanszékének munkatársa, a Fenntartható Fejlődésért Egyetemközi Kutatócsoport tudományos vezetője elmondta, hogy a jelenlegi energiaforrás-felhasználás két okból sem tartható. Egyrészt a hatalmas környezeti kár és a bekövetkező klímaváltozás miatt, másrészt mert vészesen fogynak a fosszilis energiaforrások. Megoldást szerinte is az életmód-változtatás, a mértékletesség jelenthet, nem pedig a biodízel bevezetése. Miért? Kutatócsoportjuk kiszámolta, hogyha az USA összes szántóját olajrepcével vetnék be, a termés akkor sem fedezné az USA mai olajfelhasználásnak 10 % – át… (Hetesi Zsolt előadása innen letölthető. pdf, 6207 KB)

A harmadik előadást Gaura Sakti dása (Sölétormos Jenő), Krisna-völgy elnöke tartotta. Folytatta a korábbi előadók gondolatait, gyakorlati megoldási javaslatokkal egészítve ki azokat. Ismertette a somogyvámosi ökofalu létrehozásának történetét, az itteni gazdaság és társadalom működtetésének titkait. Mindezekkel egy olyan modellt illusztrált, amely másutt és más körülmények között, világnézettől és vallástól függetlenül is működhet, vagyis hosszútávon fenntartható rendszerek létrehozásához nyújt követhető mintát. Kiemelte azon életmód fontosságát, amely a teljes ökológiai rendszer – a természet, a gazdaság és a társadalom – egészét figyelembe véve tervez, használ, fogyaszt, fenntart és egyúttal fejleszt. Véleménye szerint kizárólag ilyen megközelítésben lehet fenntarthatóságról beszélni. (Sölétormos Jenő előadása innen letölthető. pdf, 4386 KB)

Az előadásokat követően a leendő együttműködő partnerek bemutatkozó szavai hangzottak el. Beszédet mondott Székely Péter rektor (Szolnoki Főiskola), Tóth-Soma László rektor (Bhaktivédanta Hittudományi Főiskola, Budapest), Hájos Mária dékán (Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas), Podmaniczky László docens (Szent István Egyetem KTI, Gödöllő), Kovács Attila Zoltán docens (Kaposvári Egyetem), Farkas Judit adjunktus (Pécsi Tudományegyetem). Előadásuk után következett az együttműködési szerződések ünnepélyes aláírása, ahol az Öko-völgy Alapítványt Hosszú Zoltán elnök képviselte. E megállapodások keretében mód nyílik többek között oktatási-képzési programok, illetve kutatások lebonyolítására.
Az előadások sorát Tóth Tibor, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete tudományos tanácsadójának előadása zárta. A jövőbe mutató beszámoló a Krisna-völgyben lefolytatott talajtani elővizsgálat eredményei mellett egy konkrét talajtani kutatási program terveit ismertette.

A délutáni program keretében a konferencia résztvevői körséta során, a helyszínen tekinthették meg a Krisna-völgyben immár 15 éve folyó kutatómunka, illetve az önfenntartás itt megélt gyakorlatának eredményeit. A hallgatóság csoportokra oszlott, és a helyszíneket jól ismerő vezetőkkel közösen, forgószínpad szerűen járta végig a 6 állomáshelyet, ahol az egyes szakterületek Krisna-völgyi igazgatói fogadták őket. Rövid előadások, és kérdésekre adott válaszok keretében ismertették a biokertészet (Sundara-gopála dása), a méhészet (Balázs László és Gítánjalí deví dásí), a tehénvédelem (Govindanandana dása), a társadalomépítés- és egészségügy (Sundarí deví dásí), a környezetvédelem és Botanikus Kert (Pártha dása), illetve az építészet (Citta-hari dása) területein elért eredményeinket, terveinket.

A konferencia keretében közösen elültettünk egy hársfát, hogy így demonstráljuk mottónkat: „Mi nem csak beszélünk a környezet védelméről!”

Hálásan köszönjük az aktív részvételt a konferencia mintegy 160 résztvevőjének, köszönjük a bíztató és lelkesítő visszajelzéseket! Ígérjük, hogy hamarosan újra módot adunk a most megkezdett párbeszéd folytatására!