Hogyan lehetne megszüntetni az éhínséget?

Friss felmérések szerint jelenleg világszerte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek 1/3-a, körülbelül évi 1.3 milliárd tonna kerül kidobásra, ebből Magyarországon pedig évente 1,8 millió tonna!!!

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a világ élelmiszer-feleslegének a fele is megoldaná az éhínség problémáját! Magyarra lefordítva a Földünkön jelenleg nincs élelmiszerhiány, mindössze a helyes elosztással van a probléma.

  • 950 millió embernek nincs mit ennie. A legújabb számítások szerint a létminimumon (napi 2 dolláron) vagy az alatt élők száma már elérte a 1,3 milliárdot is.
  • Naponta 24 000 ember hal éhen a világban. Évente 25 millióval nő az ínségben szenvedők száma.
  • Világszerte 300 millió gyermek nem kap a szervezete fejlődéséhez szükséges táplálékot. Évente 11 millió kisgyermek hal meg éhség, vagy alultápláltság következtében.
  • Az 5 éves korig bekövetkező halálesetek egyharmadát elégtelen táplálkozás okozza.
  • Az alultápláltság több embert öl meg, mint az AIDS, a TBC és a malária együttvéve.

Íme az éhezés világtérképe:

  • “Szélsőséges mértékű éhínség”: Kongói Demokratikus Köztársaság, Csád, Eritrea, Haiti, Burundi
  • “Veszélyes szintű éhínség”: India, Nepál, Vietnam, Jemen, Etiópia, Szudán, Niger, Madagaszkár, Mozamik, Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Angola, Burkina Faso, Togo, Libéria, Közép-Afrikai Köztársaság, Sierra Leone, Bissau-Guinea, Banglades, Kelet-Timor, Comore-szigetek
  • “Súlyos éhínség”: Guatemala, Bolívia, Mongólia, Pakisztán, Mianmar/Burma, Indonézia, Fülöp-szigetek, Namíbia, Botswana, Lesotho, Szváziföld, Malawi, Kongó, Kamerun, Nigéria, Benin, Ghána, Elefántcsont-part, Guinea, Szenegál, Mali, Mauritánia.
  • “Mérsékelt szintű éhínség”: Honduras, Nicaragua, Panama, Venezuela, Guyana, Suriname, Kolumbia, Ecuador, Peru, Paraguay, Marokkó, Gabon, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kína, Szíria, Thaiföld, Dél-Afrikai Köztársaság
  • “Alacsony szintű éhínség”: Mexikó, Brazil, Kuba, Costa Rica, Chile, Argentina, Uruguay, Szlovákia, Románia, Horvátország, Bosznia, Macedónia, Bulgária, Törökország, Irán, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Moldova, Egyiptom, Tunézia, Líbia, Algéria, Kirgizisztán, Malajzia. (forrás: erdekesvilag.hu)

Kutatások szerint a szemetesbe jutó élelmiszer nagy része ehető. A kidobott élelmiszer mindemellett egyben pénzpocsékolás is. A környezetbe kijuttatott élelmiszer környezetszennyezése valójában abban rejlik, hogy a megtermelésére és elkészítésére felhasznált erőforrásokat (talajmegmunkálás, víz a locsoláshoz, szállítás, hűtés, csomagolóanyag előállítása, főzés, stb.) pazaroljuk el. Végezetül a társadalmi hatásokat is figyelembe kell vennünk. Ha kevesebb élelmiszer kerül kidobásra, akkor a fogyasztással együtt csökken a kereslet, és ezzel párhuzamosan az élelmiszerek árai alacsonyabbak lennének.

Hogyan lehetne megszüntetni?

 

Egyéni és társadalmi szinten is lehet lépéseket tenni. Nézzünk meg ezek közül néhányat!

Az egyéni szokásaink megváltoztatása közül megemlítünk néhányat:

  • Mivel 1 kg hús előállításához kb. 15-18-szor annyi növényi fehérje szükséges, ezért ugyanazon földterületen 15-18-szor annyi embert lehet vegetáriánus táplálkozás esetén fenntartani.Térjünk át vegetáriánus táplálkozásra és megmenthetjük az éhezőket és a Földet.
  • Ha maradt előző napról étel, akkor először mindig azt fogyasztjuk el, és csak azután kezdjük el enni a frisset.
  • Lehetőleg csak annyi ételt vegyünk, vagy készítsünk, amennyit biztosan el tudunk tárolni és elfogyasztani.

Ezek apró ötleteknek tűnnek, de éves szinten komolyabb összegeket jelentenek még egyéni szinten is.

A társadalmi jellegű változások közül néhány lelkesítő:

  • Ma már hazánkban is törvényileg szabályozzák, hogy az élelmiszer-forgalmazó cégek nem semmisíthetik meg a lejárathoz közeli élelmiszereket, hanem kötelesek eljuttatni az Élelmiszerbankoknak és az ételosztó szervezeteknek (pl. Food for Life Global, itthon Ételt az életért, stb.). Ezek a csoportok  világszerte azért küzdenek, hogy a kidobásra szánt, de ehető élelmiszereket eljuttassák a rászorulókhoz. Ha adónk 1%-ával, vagy az ételosztásokon időnként önkéntes munkákkal segítjük ezeket a szervezeteket, akkor sokat javulhatna a helyzet.
  • Három magyar diák (Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter) egy olyan telefonos alkalmazást (FoodOverflow) fejlesztett ki, melynek lényege, hogy a felhasználók egy weboldalon keresztül feltölthetik a felesleges ételeiket, megadva az átvétel helyét, a kategóriát és a lejárati dátumot. Ezután a többi felhasználó láthatja azokat a felajánlásokat, melyek a közelében vannak, és rendezheti ezeket távolság, lejárati dátum és kategória szerint. A nagy potenciált az adja, hogy az oldalt éppúgy használhatják élelmiszerboltok, éttermek és különféle jótékonysági szervezetek, mint magánemberek, hogy megtalálják egymást. További plusz, hogy a felajánlott és sikeresen átadott ételek után az emberek FoodCoinokat kapnak, amiket a későbbiekben bárki elkölthet majd az együttműködő üzletláncoknál (tehát a nagy cégeknek is jó reklám, ha részt vesznek egy ilyen projektben) Az alkalmazás már több nemzetközi programozói versenyen is jelentős sikereket aratott. (www.she.hu)

 

 

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segítette ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink

Tanfolyamaink listája innen elérhető

Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 53 hallgató védte meg szakdolgozatát vagy doktori értekezését.
Védjegy használati jog
Idézet
"A globalizáció, a nemzetközi kereskedelem, a sugárhajtású repülőgépek és az internet következtében minden ország függ mások erőforrásaitól, és kölcsönösen hatással van egymásra, pontosan, mint a Húsvét-sziget klánjai. Az ő hazájuk éppúgy magában áll a Csendes-óceánban, mint a mi Földünk a világűrben..."
Jared Diamond