Kishantos Fejér megyében (Székesfehérvártól délkeletre, Aba magasságában) található. Híressé vált az 1993 óta bérelt területen, vagyis 2014-ben már 21 éve vegyszermentesen működő nonprofit biogazdaság, amely az agrártevékenységből származó bevételét ingyenes (népfőiskolai) képzésre fordította…
Adatok:
Terület tulajdonosa: Magyar Állam; Kezelő és bérbeadó: Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA); Korábbi bérlő: Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft.; Terület: 452 hektár
A kishantosi mintagazdaság bérleti jogát 2013. november elsejével elveszítette, amikor is a bérleti szerződés lejárta után hiába pályázott újra, és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) feldarabolta, másoknak adta oda a területet.
A döntést a kishantosiak nem fogadták el, mert a pályázat kiírása és lebonyolítása kapcsán több jogszabályellenes lépést észleltek. Véleményük szerint olyanok is nyertek, akik nem is pályázhattak volna. „Mi mindent megtettünk, békés megoldásra törekedtünk, a bírósághoz fordultunk és megtámadtuk a pályázatokat, mert azt gondoljuk, hogy egy törvénytelen pályázat törvénytelen elbírálása nem teremt jogot, így a szerződéseket semmisnek tekinthetjük” – jegyezte meg képviselőjük, Ács Sándorné.
Ezután pert indítottak a földalap ellen, melynek első tárgyalása idén tavasszal lezajlott, de – tekintve, hogy az NFA ügyvédje csupán a tárgyalás elején nyújtotta át a bíróságnak a 12-14 oldalas válaszát, és így érdemben nem tudtak rá reagálni -, a tárgyalást elhalasztották. További eljárások is folytak az ügyben, az egyiket a Greenpeace indította hűtlen kezelés miatt, ám ezt Kishantosnak újra be kellett adnia, hiszen eddig az ORFK nem indított nyomozást. A további ügyekben pedig a nyolc új nyertes indított pereket, mert a székesfehérvári jegyző visszautasította birtokvédelmi kérelmüket – egyébként Kishantosét is.
Utóbbiak azonban úgy döntöttek – saját felelősségükre és költségükre –, hogy a bio-minősítés megtartása érdekében megművelik a földeket, azokat a földeket, melyekről még Székely László ombudsman is azt nyilatkozta, hogy alkotmányos védelmet igényelnének. (A vidékfejlesztési miniszter ennek nyomán, 2014 elején tett intézkedési javaslata elmaradt.)
„Ha mi elveszítjük a területet, az új bérlők arathattak volna le mindent, ráadásul egy részéért még csak nem is követelhettünk volna kártérítést – mondta el Ács Sándorné. – Mi mindezt azért csináltuk, hogy a gazdaság fennmaradhasson. A minősítés megtartásához rengeteg a követelmény, nem lehet bármit bárhová vetni. Óriási költségeket vállaltunk ezzel.”
2014. április 20-21-én azonban az új bérlők beszántották a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által elvetett mintegy 430 hektárnyi őszi búzát, borsót és napraforgót. A kitárcsázott vetőmagokkal és a kieső támogatással együtt 150 millió Ft-nál is nagyobb kárt okoztak. Az utakat eltorlaszoló, a tüntetőket távol tartó biztonsági céget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet bízta meg.
Az új bérlők is sokat vesztettek az ügyön: az őszi búzát már körülbelül két hónap múlva aratni lehetett volna, de szintén értékes napraforgó és borsóvetemények estek áldozatul az akciónak.
Kishantos ügyében ezidáig egymással ellentétes bírói ítéletek születtek a Székesfehérvári Járásbíróságon. A nyolc birtokvédelmi perből hét esetben született elsőfokú bírósági ítélet, négy esetben az új bérlők, három esetben pedig Kishantos kapott birtokvédelmet, és mindegyik perben fellebbeztek az ítélet ellen.
Az egyik új bérlő pedig 2014. nyár végén úgy döntött, nem várja meg az elsőfokú birtokvédelmi eljárás végét, és megkezdte a műtrágyázást a földeken. Így ez a kishantosi terület 20 év után elvesztette biominősítését. Eközben épp egy nagy nemzetközi konferencia zajlik Kishantoson a fenntarthatóságról és a demokráciáról … Ha a kishantosi biogazdaságot végül bírósági úton mégis megerősítik majd birtokában, akkor is legalább három évre lesz szüksége ahhoz, hogy újra megszerezhesse a biominősítést ez a terület. Majd következhet az elmúlt 20 év szorgos munkájának újraépítése.
A „kishantosi ügy” közérdekűségét bizonyítja az a tény is, hogy néhány hónap alatt több száz szervezet és több mint tízezer magánszemély csatlakozott a Szövetség Kishantosért és a Fenntarthatóságért mozgalomhoz.
Az Öko-völgy Alapítvány, mint a hazai élőfalvak- és ökológiai gazdaságok kutató és népszerűsítő szervezete, rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az ökológiai gazdálkodás példájaként és oktatási intézményként is kiváló, kiemelkedő kishantosi gazdaság tevékenységét akadályozzák, ellehetetlenítik.
További információk, sok kisfilmmel, első kézből: kishantos.hu
A beszámoló összeállítása során objektivitásra törekedtünk, jelen tájékoztató nem törekszik a teljességre. Információk forrása: internet
Összeállította: Kun András (Öko-völgy Alapítvány)
