Zöld háztartás sorozatunkban eddig a környezetbarát tisztító- és tisztálkodószerekről esett szó. Ezek használatának egyik fő oka, hogy környezetbarát módon működnek, vagyis alkalmazásuk kisebb környezetterheléssel jár, mint konvencionális társaiké. Sorozatunk következő részeiben a víz témakörét járjuk körül, olyan területeket érintve, mint a nádgyökérzónás szennyvíztisztító vagy a komposztvécé létesítésének mikéntje, illetve az esővíz gyűjtésének módja. A sorozatot a szennyvízkezelés és hasznosítás témájával indítjuk.
Ha a víz kérdéskörét feszegetjük, nyugodtan kijelenthetjük, hogy e természeti elemnek kiemelt jelentősége van az élet fenntartásában – tiszta víz nélkül nem tudnánk létezni, ez egy alapvető létszükségletünk –, ugyanakkor az önellátásban betöltött szerepe miatt is érdemes foglalkozni vele. Hazánk kedvező adottságokkal rendelkezik e téren: a Kárpát-medence fekvésénél fogva összegyűjti a környező területekről érkező vizet, vagyis egyfajta felszín feletti és -alatti vízösszefolyási területen élünk, Európa közismerten egyik legnagyobb felszín alatti ivóvízkészletével. A klímaváltozásnak a készletek mennyiségére illetve főleg annak időbeli eloszlására gyakorolt hatása azonban negatívan érint minket is, nem is beszélve a vízminőség mindig aktuális kérdéséről, ami persze annak függvénye, hogy hogyan kezeljük a keletkezett szennyvizünket.
Vizes kérdésben is egy fenntartható szemlélet kialakítása szükséges, emellett látni kell azt, hogy egy igencsak összetett témakörről van szó, amely az ivóvízellátás mellett magában foglalja például a környezetbarát és fenntartható szennyvízkezelés és –tisztítás területét is. Egy önellátó közösség/egyén ráadásul hasznosítani képes a keletkező „melléktermékeket” is, legyen szó un. szürke- (fekália- és vizeletmentes szennyvíz), vagy fekete szennyvízről. Előbbit öntözésre, utóbbit – megfelelő és gondos kezelés után – például komposztként lehet újrahasznosítani.
A vízkérdés fenntartható szemléletű megközelítését az alábbi ábra szemlélteti.
Mi jelenti a fő problémát a szennyvízkérdésben?
Röviden és általában a pazarló vízhasználat, továbbá nemtörődömségünk, vagyis nem gondolunk bele abba, hogy mi lesz a keletkezett szennyvízzel miután leeresztettük a lefolyón, lehúztuk a vécén.
A folyóvizes öblítésű rendszer, és azon belül is a kényelmes ivóvíz-öblítéses angolvécé, rendkívüli mértékben pazarló és környezetterhelő a keletkező nagy mennyiségű szennyvíz miatt. Egy átlagos háztartásban a vécéhasználattal keletkező ún. feketevíz összekeveredik a mosás, mosogatás, stb. tevékenységek során keletkező kevéssé szennyezett szürkevízzel, aminek eredményeként még nagyobb mennyiségű feketevíz keletkezik, melynek megtisztítása jóval nagyobb problémát jelent és nagyobb erőfeszítést is igényel
Mi lenne a megoldás? Ha eleve nem keletkezne feketevíz, ami a komposztvécék használatával kiküszöbölhető, a keletkező szürkevíz pedig természetes módon, ún. nádgyökérzónás tisztítórendszerrel kezelhető, tisztítható, sőt hasznosítható is például öntözésre.
Folytatjuk!
– Hári Beáta –
Öko-völgy Alapítvány
Az ivóvíznyerés és vízhasznosítás Krisna-völgyi tapasztalatairól számos további – technológiai leírásokkal kiegészített – információ található a „Beszélgetések az önellátásról” című könyvünkben.
A könyv ismertetése ide kattintva olvasható
One thought to “Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 1. Az elméleti alapok”
Pingback: Környezetbarát szennyvízkezelés és –hasznosítás 6. Komposzt toalettek – A komposztálás | Öko-völgy Alapítvány