Krisna-völgy kertészete 2009-ben is eredményes évet zárt. Ez derült ki a közösség vezetőinek közelmúlt béli beszámolójából. Az ökofalu apraja-nagyja jelenlétében tekintették át, hogy miként sikerült megvalósítani a tavaszi kertészeti terveket.
Krisna-völgy kertészete 2009-ben is eredményes évet zárt. Ez derült ki a közösség vezetőinek közelmúlt béli beszámolójából. Az ökofalu apraja-nagyja jelenlétében tekintették át, hogy miként sikerült megvalósítani a tavaszi kertészeti terveket.
Érdeklődésem és egyetemi tanulmányaim a fenntarthatóság témájához vezettek, azon belül pedig az ökofalvakhoz. Megragadtak ezek a kezdeményezések, mert a fenntarthatóság működő modelljei. Lakosaik saját példájukon keresztül mutatják be, hogy másként is lehet élni.
Az idei évben, a vészharangok megkondulása ellenére az északi sark körüli jégborítottság jóval felmúlta a 2007-es és 2008-as nyári, minden korábbi negatív rekordot megdöntő minimumot. Az ősz folyamán sok szó esett arról, hogy nagyon lassan halad a jégtakaró növekedési üteme.
A finnek követendő célkitűzése, hogy 2050-re 80%-kal csökkentsék a légkörbe juttatott üvegházgáz mennyiségét. Nullára kell csökkenteni a finn energiaszolgáltatók és az egész közúti közlekedés CO2-kibocsátását. Ez csupán része a helsinki kormányzat tervének, aminek lényege: 80%-kal csökkenteni kell a légkörbe jutó üvegházgáz mennyiségét 2050-re.
Környezetvédő civil szervezetek vizsgálatai szerint a műanyag cipők, szandálok, papucsok és más lábbelik jelentős mennyiségű egészségkárosító anyagot tartalmaznak. A felmérés szerint a cipők használata a bennük lévő vegyületek miatt hosszú távon egészségügyi kockázatot jelent.
Egy hároméves oknyomozó tanulmány szerint elsősorban a brazil szarvasmarhaipar felelős az Amazonas folyamatos irtásáért, ezáltal pedig az ország széndioxid-kibocsátásának jelentős részéért. A Greenpeace által készített, az „Amazonas lemészárlása” című tanulmány nyomon követi több nagy brazil szarvasmarha-farm működését, és megdöbbentő eredményre jut.
Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a kalászosoknál az ebből adódó bevételkiesések 25%-kal nőttek az elmúlt évben. Aszály elleni stratégiát sürgetnek a hazai tudósok, úgy vélik, az Országgyűlésnek mielőbb határozatot kellene hoznia az aszály káros hatásait megelőző, a védekezést elősegítő program kidolgozására.
Módot kell találni arra, hogy 2050-re nagymértékben csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok mennyisége a levegőben, ésszerűen szabályozni kell az energiafelhasználást, megőrizni természeti környezetünket, és megelőzni a károkat! Mindezt pedig tegye tudatosan egy új szemléletű társadalom – fogalmazta meg a legfontosabb feladatokat Láng István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke.
A Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország filmje az Élelmezési Világnapra készült el, amely feltárja az európai állatgyáraktól a dél-amerikai esőerdőkbe gyűrűző pusztító folyamatot. A film elsősorban arra mutat rá, hogy Dél-Amerikában a szójatermesztés megsemmisíti az őslakos közösségeket, megmérgezi a helyi lakosságot, elpusztítja az élővilágot és súlyosbítja az éghajlatváltozást.
A brit kormány fő tudományos tanácsadója szerint 2030-ra az egész bolygót fenyegető krízishelyzet alakulhat ki, mivel akkorra komoly gondok alakulhatnak ki az ivóvíz-, élelmiszer-, és energiaellátást tekintve.