„Egy olyan életmód kialakításához, mely kiteljesítő és fenntartható a természeten belül, újra kell gondolnunk a kapcsolatainkat egymással és a természet többi részével.” Wackernagel és Rees Ökológiai lábnyomunk című könyve megpróbál ilyen gondolkodásra serkenteni.
Nemzetközi és hazai tudóscsoportok tanulmányai szerint a fenntarthatóság megteremtésének előfeltételei a következők: Erősíteni kell a helyi termelést és fogyasztást; Természetkímélő (ökológiai) gazdálkodást kell folytatni; Megújuló energiaforrásokat kell használni; Minden tekintetben takarékoskodni kell; Minél több embernek kell áttérnie a vegetarianizmusra. Ezek jelentik a továbbfejlődést a fenntarthatóság irányába. Kérdés, hogy ezúttal hallgatunk-e a kutatói véleményekre.
A napjainkban sokat emlegetett fenntartható fejlődés fogalmát több mint húsz évvel ezelőtt írták le először. Az ENSZ „Közös Jövőnk” jelentése (1987) szerint: „…a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”
Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az állattartó telepek évente több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek. Ez a két legfőbb üvegházhatást kiváltó gáz (együttesen több mint 90%-át teszik ki például az USA üvegházhatású gáz kibocsátásának).
A kialakult krízis „csak akkor oldódhat meg, ha mi, mint egyének felelősnek érezzük magunkat a megoldásért” – olvasható Al Gore Kellemetlen igazság – A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei című könyvében. (Magyarul is megjelent 2006 végén.)
Éghajlatváltozás. Élelmiszerválság. Gazdasági válság. Szavak, amelyekre mostanában még a legedzettebb hírolvasó is felfigyel. Mindenki sejti, hogy a következmények rá is, családjára, ismerőseire is hatnak, vagy hatni fognak. E szavak alkalmasak rá, hogy nyugtalanságot keltsenek bennünk. De konkrétan mit jelentenek? Mit tehetünk?
A városlakó, vagyis a termelési-fogyasztási lánc végén álló fogyasztó előtt is számos lehetőség áll, hogy részt vállaljon az éghajlati krízis csökkentéséből. Sok apró „zöld” változtatással már jelentősen hozzájárulhatunk a közelgő krízis enyhítéséhez. Aki azonban komolyan veszi szerepét, az megpróbál kiszállni a fogyasztási őrületből.
2006 végén magyarul is megjelent Al Gore Kellemetlen igazság – A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés, és leküzdésének lehetőségei című könyve. Al Gore első számú javaslata: mindenki csökkentse otthonának energiafelhasználását!
„Semmi sem fogja olyan mértékben növelni az életben maradásunk esélyeit a Földön, mint az átállás a vegetáriánus étrendre.”
Háromszor tíz perces rádióadás hangzott el az Öko-völgy Programról, a fenntarthatóság megvalósthatóságáról és a vegetarianizmus környezeti hatásairól. A Civil Rádió Górangi magazinjának 2009. január 30-i adása meghallgatható a Krisna.hu weboldalon.