Második Fenntarthatósági Konferenciánk

A klímaváltozás és a fenntarthatóság gyakorlati megvalósításának témaköre úgy tűnik, tavaly óta mit sem veszített népszerűségéből. A 2008. évi nagy sikerű rendezvényünk folytatásaként idén is megrendeztük Fenntarthatósági Konferenciánkat, mégpedig két és félszer annyi érdeklődővel.

A közel 420 résztvevő jelentős részben egyetemi-főiskolai hallgatókból és tanáraikból állt (közel 300 fő), a többiek főként kutatók, környezetvédelmi aktivisták, érdeklődő értelmiségiek voltak.

A klímaváltozás folyamatát az időjárási szélsőségek erősödése jelzi. E felvetés aktualitását a konferencia előtt két nappal érkezett viharos szél is megerősítette: a Krisna-völgyben felállított profi konferencia sátrat megrongálta a szélvihar. Szerencsére a természeti csapás két nappal a program előtt sújtott le, így még maradt időnk új helyszín

keresésére, és a több mint négyszáz jelentkező kiértesítésére. A siófoki Hotel Azúr jóvoltából igazán komfortos helyen élvezhettük a változatos előadásokat, és a program után még arra is maradt idő, hogy a résztvevők Somogyvámosra utazva, csoportonként egy-egy vezetővel megtekinthessék Krisna-völgyet, melyről a nap folyamán annyi szó esett.

A rendezvény egyik fő érdekessége volt, hogy az egyetemi-főiskolai hallgatók már nem csupán „hallgatók” voltak, hanem előadóként is szerepeltek. Az Öko-völgy Program keretében szakdolgozó húsz fiatal készülő munkái közül nem kis nehézséget okozott négyet kiválasztani az előadások sorába. A programot úgy állítottuk össze, hogy egymás után szólaljanak meg nemzetközi hírű kutatók, tanárok és diákjaik, valamint a fenntartható gazdálkodást és életmódot a mindennapokban gyakorló Krisna-völgyi vezetők.

A konferencia Védnöke, Vida Gábor akadémikus bemutatta, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma ma jócskán meghaladja a Föld valós méretét. Vagyis a „fenntartható fejlődés” – „fenntartható növekedés” értelemben – mindössze ábránd.

Fenntarthatóvá éppen akkor válna a gazdaság, a társadalom, ha csökkentenénk a fogyasztás és az erőforrás-használat mértékét. Az egyéneknek fel kell ismerniük a saját lehetőségeiket és felelősségüket a környezet alakításában. Ennek hiányában nem lehet visszafordítani az újabb és újabb válságok felé vezető folyamatokat. Az előadó kiemelte: „Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ebben keressük a maradandóbb (fenntarthatóbb) értékeken alapuló boldogulásunkat, ebben segítsük embertársainkat, s ilyen igényeink hangoztatásával próbáljuk befolyásolni döntéshozóinkat is. Emellett nem árt felkészülni egy remélhetőleg be nem következő összeomlás túlélésére. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit.”

Sivaráma Szvámi, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének vezető lelkésze rendszerként mutatta be az egyénekből felépülő közösséget, mely nem működhet az egyéni értékrend megfelelő volta – az egészséges lelki élet – hiányában. A holisztikus fenntarthatóság most bevezetett fogalma szerint a fenntarthatóság alapját a megfelelő értékrenden, tudáson és lelki életen alapuló társadalmi élet, az ezeknek megfelelően működtetett gazdasági rendszer jelenti.

A párokban megszólaló Krisna-völgyi vezetők és egyetemi hallgatók előadásaiban hallhattunk az ökofalvak jelentőségéről a fenntarthatóság és az önfenntartás megteremtésének vonatkozásában, néhány kiemelt téma pedig Krisna-völgy példáján keresztül került bemutatásra. Szó esett még a fenntartható gazdálkodásról, a Krisna-völgyi ökológiai lábnyomszámítás eredményeiről, a társadalmi fenntarthatóság és az oktatás összefüggéseiről.

Az Öko-völgy Alapítvány Díját évente egyszer adjuk át az Öko-völgy Programban kiemelkedő tevékenységet végző partnerünknek. Az idén első alkalommal kiosztásra kerülő díjat az Alapítvány kuratóriumának egybehangzó véleménye alapján Dr. Farkas Juditnak ítéltük, aki Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékének oktatójaként több kutatóutat, gyakorlatot szervezett hallgatóinak somogyvámosi mintaterületünkön, az Öko-völgy kutatószeminárium elnevezésű tantárgy keretében.

A konferencia programjának részeként új együttműködési megállapodásokat írtunk alá. A tavalyi hat felsőoktatási intézmény sorát idén egy egyetem, egy MTA kutatóintézet és két olyan cég folytatta, akikkel együttműködve tudományos kutatásokat folytatunk.

A konferencia záró előadása figyelemre méltó adatokat tárt fel Krisna-völgy gazdasági működéséről. Kiderült, hogy még az idei, gazdasági válsággal terhelt évben is a Krisna-völgyi GDP meghaladja a hazait, és vetekszik az EU-s átlaggal, az infláció (1%) jóval a hazai és az Uniós érték alatt marad, munkanélküliség pedig nincs, hiszen itt minden egyes lakó a közösség megbecsült és fontos része.

A konferencia előadásainak vetített anyagai honlapunkon hamarosan megtekinthetők lesznek.

Kun András