Ökofalvak Magyarországon

A napokban végzett Cake Baly Dániel, környezetmenedzsment szakirányú szakdolgozónk (BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki kar). Az alábbiakban néhány részletet közlünk a hazai ökofalvakról szóló összefoglaló munkájából, mely honlapunkról teljes egészében le is tölthető.

Részletek a bevezetőből

A napjainkban gyakran felmerülő környezeti, társadalmi és gazdasági problémák hatására egyre többekben tudatosul, hogy világunk jelenlegi működése hosszú távon nem fenntartható. Mindenki másban látja a megoldást, de csak kevesen gondolkodnak rendszerben.

Diplomadolgozatomban arra kerestem a választ, hogy Magyarországon az ökofalvak mennyire állnak közel a fenntarthatósághoz, milyen területen vannak hiányosságok, illetve mik az akadályozó tényezők, problémák. Dolgozatomat a fenntartható fejlődés és a fenntartható vidékfejlesztés meghatározásával kezdem különös tekintettel a helyi szint fontosságára. Ezután ismertetem az ökofalu koncepcióját, az ökofalu mozgalom történetét és az ökofalvak legfőbb jellemzőit, néhány ismertebb külföldi és a hazai kezdeményezések áttekintésével. Ezt követi a kiválasztott hazai ökofalvak fenntarthatósági szempontú vizsgálata, melyhez egy a fenntarthatóság mindhárom dimenziójára kiterjedő, több mint száz kérdésből álló kérdőívet állítottam össze.

Néhány gondolat a diplomamunka összefoglalásából

A fenntartható fejlődés Brundtland Bizottság általi megfogalmazása óta nem sikerült elérni a közös célt, egy fenntartható világ kialakítását. A fenntarthatóság szintjei közül kiemelkedő szerep jut a lokális, helyi szintnek, mivel a közösségek sokkal közelebbi kapcsolatban állnak közvetlen környezetükkel és jobban tudnak azonosulni vele. A lokális fenntarthatósági programoknak két alapvető megközelítése lehet, az alulról szerveződő bottom-up, és a top-down.

Az ökofalvak alulról szerveződő, tudatosan kialakított közösségekből felépülő fenntartható település modellek és vidékfejlesztési kísérletek, a fenntartható életmód úttörői. Az ökofalvak hálózatának mára több ezer tagja van a világ minden tájáról. Az ökofalvak helyi szinten lemodellezik társadalmunk legfőbb problémáit, és fenntartható megoldásokat keresnek rájuk, hogy olyan tudásra tegyenek szert, melyből később a társadalom egésze profitálhat. Létrehozásuk mögött egyaránt megtalálhatóak szociális, ökológiai és spirituális okok, de általánosan elmondható, hogy az ökofalvak végül mindhármat integrálják.

Az ökofalvakat és néhány fenntartható települést Magyarországon a Magyar Élőfalu Hálózat fogja össze. A magyarországi ökofalvak fenntarthatóságának vizsgálatához egy 120 kérdésből álló kérdőívet állítottam össze, amely általános adatokon túl, a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági és környezeti dimenziójára és az ökofalvak működésének különböző aspektusaira is kiterjed.

A személyes látogatások és a kérdésekre adott válaszok alapján elmondható, hogy a hazai kezdeményezések nagymértékben különböznek, például bizonyos technológiai megoldásokban és társadalmi berendezkedésükben, ugyanakkor több közös vonás is megfigyelhető. Az ökofalvak egyik területen sem érték el a tökéletes fenntarthatóságot, de jóval közelebb állnak a fenntarthatósághoz, mint normál kistelepüléseink, miközben az ökofalvak lakóinak életszínvonala nem csökkent. Minden kezdeményezés a fenntarthatóság kísérleti műhelyeként funkcionál és megosztja tudását az érdeklődőkkel.

Az ökofalvak modellje a fenntartható vidékfejlesztés, a vidék fenntartható fejlődésének hatékony eszközévé is válhat, de csak a lakosság aktív közreműködésével, amihez a fenntarthatósággal és az ökofalu koncepciójával kapcsolatos ismeretek elsajátítása szükséges.
A dolgozat elkészítésével elértem a kitűzött célt, mivel sikerült egy átfogó képet kapnom az ökofalvak fenntarthatóságáról, az ökofalvak működését befolyásoló tényezőkről és a köztük lévő összefüggésekről.

Cake Baly Dániel Ökofalvak Magyarországon című szakdolgozata letölthető innen (pdf, 914 Kbyte)