Néhány eredmény Lánczi Dániel Csaba hamarosan elkészülő szakdolgozatából. A földrajz-környezettan szakos hallgató, aki szakdolgozatát az ELTE Természettudományi Karának Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékén írja, minket választott kutatásai helyszínéül.
Az ökológiai lábnyom napjainkban mind szélesebb körben alkalmazott mutatószám. „Lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve” (WACKERNAGEL, M.-REES, W.E, 2001). Tehát, ez a számérték azt mutatja meg, hogy a vizsgált népességben egy ember hány hektár földterületet használ szükségletei kielégítéséhez, figyelembe véve a termelődő hulladék ártalmatlanításához szükséges földterületet is. Ez azért izgalmas, mert a termékeny földterületek korlátozott kiterjedésben állnak rendelkezésünkre: a Föld kapacitása véges.
Az Öko-völgy Program keretében készülő felmérés eredményeiről a későbbiekben részletesen beszámolunk majd. Előzetesen már most is elárulhatjuk, hogy míg a magyarországi ökológiai lábnyom 2008-ban 3,55 ha/fő volt, addig Krisna-völgyben ugyanez az érték mindössze 1,485 ha/fő (a világ ökológiai lábnyoma ugyanekkor 2,69 ha/fő volt).
Vagyis Krisna-völgy ökológiai lábnyoma mindössze 42, egészen pontosan 41,83%-a a magyarországi értéknek!
A fenntarthatósági határérték átlagosan 1,8 ha/fő körül mozog. Így tehát, szemben a Magyarországra és a világra számolt értékekkel, a Krisna-völgyi életmód a fenntartható kategóriába esik.
Megvan tehát az esélye, hogy fenntarthatóságból jelesre vizsgázzunk. Nagy érdeklődéssel várjuk a szakdolgozat befejezését és a részletes eredményeket!
– KA –
