Berényi Dénes atomfizikus szerint közel sem akkora az ember szerepe a klímaváltozásban, mint azt az „egyszeri” hírfogyasztó hiheti. A Magyar Tudomány első idei számában publikált írás szerint az éghajlat alakulása és környezetünk gondjai nem egy tényezőtől, mondjuk, a szén-dioxid-kibocsátástól függnek.
Mit tehetünk, mit tegyünk, és mit kell tennünk? – teszi fel a kérdést cikkében Berényi Dénes akadémikus. Fontos, hogy az eddiginél sokkal többet tudjunk meg az éghajlatról. A klíma-előrejelzést nem lehet egyedül a szén-dioxid-koncentrációra alapozni.
A szerző szerint az üvegházgázoknál égetőbb problémák „a Föld erőforrásainak végessége és pazarlása, a túlnépesedés, a talajpusztítás, az édesvízhiány, a betegségek, az energiatermelés és a környezetszennyezés kérdései és ehhez hasonlóak”. Ami, könnyen elképzelhető, igaz is. De vajon mindezek nem sűrűsödnek-e össze, mindezeket nem azonosíthatjuk-e azzal a szimbólummal, amit – meglehet, önkényesen és leegyszerűsítve – összefoglalóan a globális felmelegedés problémájának nevezünk? A közvélemény megteheti, a tudós nem.
A cikk összefoglalója és a további részletek itt olvashatók
