Ez alkalommal Krisna-völgy Botanikus Kertjének fejlesztési irányairól kérdeztük Pártha prabhu (Pőcze Vilmos) tájrendezési és környezetvédelmi igazgatót.
– Folytatva a legutóbbi beszélgetést, milyen szempontok érvényesülnek a Botanikus Kert kialakításánál? Hogyan veszitek figyelembe a telepítéseknél az éghajlatváltozás mind vészesebb jeleit?
– Ha lehet, a Botanikus Kert esetében még a korábbiaknál is összetettebb a kép. Ez a gyűjtemény ugyanis egyszerre szolgálja a kutatás és bemutatás, a kísérletezés és a gyakorlati alkalmazások legkülönfélébb céljait. Ráadásul, egy be-nem fejezhető projektről van szó, hiszen a botanikus kertre fokozottan igaz, hogy a „soha nincs készen”. Az egyik szempontunk itt a változatosság kialakítása, igyekszünk minél többféle növényt meghonosítani. Vagyis az egyik fő feladatunknak a gyűjtést, a gyűjteményes kert-jelleg kialakítását tekintjük. A jó botanikus kert egyik fontos ismérve, hogy rendelkezik legalább egy – de jó, ha minél több -, növénycsoport fajainak és fajtáinak gazdag körével. Ez egyrészt megalapozza tudományos tekintélyét, másrészt lehetővé teszi, hogy a más gyűjteményekkel folytatott cserék révén mind több növény szaporítóanyagához jusson, s így tovább növelhesse a faji sokféleségét.
– Milyen más szempontokat vesztek figyelembe a fejlesztésnél?
– Krisna-völgy Botanikus Kertjében nagyon lényeges elvárás, hogy a gyűjtött, telepített növények rendelkezzenek valamiféle hasznosíthatósággal. Számos fajt és fajtát telepítettünk többek között abból a célból, hogy kipróbáljuk a virágaik, virágzataik illat- és alaktartóságát. Speciális Krisna-völgyi szempont a virágok fűzhetősége [a virágfüzérek összeállítása], hiszen minden nap sok virágra van szükség a templomi imádathoz. Keressük ezek mellett az új gyógy- és fűszernövényeket, de vizsgáljuk a fajok mézelési tulajdonságait is. Utóbbi azért fontos, mert a méztermelés szempontjából szintén önellátásra törekszünk, ez pedig megkívánja, hogy a mézelő növények tekintetében is reagálni tudjunk a klímaváltozás hatásaira.
A kiültetéseknél a legfontosabb vezérelv a növények élőhelyi és klimatikus igényeinek figyelembe vétele. A legkülönlegesebb növény sem szép, ha nem érzi jól magát, de egy kevésbé ritka növény is csodálatos lehet, ha a helyén van. Másodsorban figyeljük a tájesztétikai értéket, míg a rendszertani vagy a földrajzi, származásbéli szempontok ma kevésbé hangsúlyosak.
– Ezek szerint már most is folynak itt kísérletek?
– Ma még inkább a Botanikus Kert kialakításának fázisában tartunk, de számos rokonsági körből máris rendelkezünk gyűjteményekkel. Vizsgálatok folynak például a fajok termőképessége mellett gyümölcseik felhasználási módjai és tárolhatósága tekintetében. További vizsgált szempontunk az esztétikum, illetve a lombozat díszértéke. A Botanikus Kert példányai alapján választjuk ki azokat a fajokat és fajtákat, amelyeket Krisna-völgy fásításához, kertészeti kialakításához használunk fel. És persze, s ezt minden egyes esetben elmondhatnám, figyeljük a növények reakcióját a klímaváltozásra. Ez jelenleg az egyik legfőbb feladatunk. Távlati cél, hogy azokat a fajtákat válogassuk ki, amelyek ellenállóságuk, növekedési sajátosságaik, és általános tűrőképességük folytán a változó – és várhatóan mind szélsőségesebb – éghajlati feltételek mellett is termeszthetők lesznek.
– Milyen ütemezésben történt és történik a Kert kialakítása?
– Az első telepítéseket 2002-ben végeztük. Ekkor mintegy 2 hektáron ültettünk erdészeti forrásból származó csemetéket a Botanikus Kertnek helyt adó terület domboldalain. Őshonos fafajokat telepítettünk, és ebben a fázisban arra törekedtünk, hogy olyan állományt hozzunk létre fásszárú fajokból, amely a későbbiekben optimális helyet biztosít majd a leendő fás- és lágyszárú gyűjtemények, illetve a Botanikus Kert épületeinek és úthálózatának a kialakításához. Ugyanebben az évben mintegy 1,3 hektáron ültettük el számtalan (nemcsak hazai) fa- és cserjefaj egyedeit, szintén a Botanikus Kert részeként. 2004 volt az az év, amikor talán a legnagyobb fejlesztés történt a taxonok [növényfajok- és fajták] számában: ekkor, már mintegy 11 hektáron, megközelítőleg 400 taxonosra nőtt a Botanikus Kert gyűjteménye. 2005-ben és 2006-ban újabb bővítések és gyűjtemény-fejlesztések történtek, elsősorban fafajokkal. 2008 tavaszára pedig már 680-ra duzzadt a fásszárú taxonok száma. A lágyszárú gyűjtemény feldolgozása még folyamatban van.
Mindezekkel párhuzamosan Krisna-völgy területén másutt is megkezdődött, és ma is folyik a 
legkülönbözőbb növénycsoportok képviselőiből álló gyűjtemények kialakítása. Így pl. gyümölcsészetünk a Kárpát-medencére jellemző gyümölcsfajtákat válogatja nagy gonddal, elősegítve a génmegőrzést, de mérsékelt övi bambuszokból is számos fajt telepítettünk már sikeresen. Ezek a későbbiekben a kézművesség számára adnak majd fontos alapanyagot, hiszen szárukból, levelükből a legkülönfélébb tárgyak készíthetők (szőnyeg, árnyékoló, bútorok, konyhai eszközök stb.). Nem utolsósorban pedig, a bambuszrügy lédús és ízletes táplálék.
(Az interjút készítette: Kun András & Rév Szilvia)
