A fenntarthatóság gyakorlata egy ökofaluban: Krisna-völgy ökológiai lábnyoma

a-fenntarthatosag-gyakorlata-egy-okofalubanLánczi Dániel Csaba (az ELTE végzett hallgatója) a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Az előadó számolta ki első ízben Krisna-völgy ökológiai lábnyomát, az eredmény és a következtetések alább olvashatók. Teljes letölthető hang- és előadás-anyag

Azt minden felelősen gondolkodó ember látja, hogy korunkban számos sorsfordító kérdésre kell közösen választ találnunk. Nem véletlen, hogy manapság nagyon időszerű a fenntarthatósággal foglalkozni. Kutatásom célterülete a Magyarország délnyugati részén, Somogyvámos településen található Krisna-tudatú hívők ökofaluja. A közösség tagjai olyan életformát valósítanak meg, mely harmóniára törekszik természeti környezetével, és a természet javait is ennek tükrében használja. Az alternatív út – amit a közösség példáz – egy olyan önellátó farmközösség keretein belül megtestesülő magatartás, mely az élet minden területére kiterjedő autonómiára törekszik, mely autonómiát a hosszú távú fenntarthatóság zálogaként kezeli.

A fenntarthatóság vizsgálatához az ökológiai lábnyom-elemzés módszerét hívtam segítségül. Ez olyan számítási eszköz, mely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit termékeny földterületben mérve. Segít abban, hogy megadjuk, mennyi föld- és vízterület szükséges folyamatosan a népesség által elfogyasztott áruk megtermeléséhez, illetve az összes keletkező hulladék elnyeléséhez.

Az ökológiai lábnyom hatékony (és mindeddig egyedülálló) eszköz arra, hogy bemutassuk: a mai kor embere számára előállított árucikkek és szolgáltatások a természeti tőke felélésén alapulnak. Az ökológiai lábnyom emlékeztet bennünket arra, hogy az emberiség az ökológiai javaktól és szolgáltatásoktól függ, bármilyen bravúros technikai fejlődést tudjon is felmutatni. Az ökológiai lábnyomok elemzése segíthet abban, hogy meg tudjuk határozni azokat a korlátokat, melyeket a bennünket körülvevő ökológiai tér szab, és úgy tudjuk szervezni tevékenységünket, hogy ne lépjünk túl a teherbírás határain. Ez ugyanis katasztrofális következményekkel járhat.

A másik fontos paraméter, a biológiai kapacitás számítása során a vizsgált földosztályok szerint számba vesszük, hogy az adott terület hány százaléka tartozik az egyes földosztályokhoz. A részeredményeket az egyenértékűségi faktorokkal való szorzás után összegezzük, és kivonjuk belőle a biodiverzitás védelmének minimális területi igényét, a 12%-nyi földterületet, melyet a Brundtland-jelentés is megemlít. Az ökológiai lábnyom értéke valamint a biológiai kapacitás értéke összehasonlítható, és így megállapítható, hogy a vizsgált objektum addig nyújtózik-e, amíg a takarója ér. Arra a kérdésre tehát, hogy fenntartható-e a vizsgált objektum könnyen megadhatjuk a választ: csak ki kell vonnunk az ökológiai lábnyom adatából a biológiai kapacitás értékét és amennyiben az érték negatív, a fenntarthatóság megvalósul(hat).

A részleteiben most nem ismertetett számítások eredménye, hogy Krisna-völgy ökológiai lábnyoma 1,485 ha/fő, biológiai kapacitása pedig 1,733 ha/fő.

Ezek az értékek jelzik, hogy Krisna-völgy a biológiai kapacitásán belül él, vagyis eleget tesz az ökológiai lábnyom-elemzés fenntarthatósági kritériumának. Összehasonlításként Magyarország ökológiai lábnyoma és biológiai kapacitása közötti kapcsolatot érdemes vizsgálni. The Ecological Footprint Atlas 2008. évi adataiból (ökológiai lábnyom: 3,55 ha/fő, biológiai kapacitás: 2,82) jól kiolvasható, hogy Magyarország 0,73 ha/fő deficitet produkál, vagyis több területet fogyaszt, mint amennyit a fenntarthatóság enged. Magyarország ökológiai lábnyoma kicsivel több, mint kétszerese Krisna-völgy ökológiai lábnyomának.

Tanulságos összevetni az adatokat a világátlaggal is – 2,06 ha/fő -, mely szintén majdnem kétszerese Krisna-völgyének. Krisna-völgy biológiai kapacitása a világátlag és jóval Magyarország adata alatt található, de ennek hátterében az áll, hogy a közösség tagjainak életfelfogása olyan gazdaság kiépítéséhez vezetett, amely a biológiailag produktív földterületnek a fenntarthatóságon belüli használatát igényli. Ezzel szemben Magyarország biológiai kapacitása a világátlag felett van, gazdasági tevékenységével ezt a keretet is túllépi.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy Krisna-völgy jó úton halad a hosszú távú fenntarthatóság megvalósítása felé. Fontos kiemelni, hogy Magyarország és a világ lábnyom-értékei sokat mondóak ugyan, de a regionális különbségeket elfedik. Bizonyos, hogy mind Magyarországon, mind a világon másutt találhatunk olyan területeket, településeket, közösségeket, melyek ugyancsak megfelelnek a fenntarthatóság kritériumának. Érdemesnek látszik további kutatásokat végezni, hogy más, fenntartható életmódra törekvő közösségek milyen eredményre jutottak a gyakorlati megvalósítása terén. Az ökológiai-lábnyomszámítás alapján a Krisna-völgyi autonómia-kísérlet mintául szolgálhat mások számára is.

Irodalom:
Gyulai I. 2006.: A biomassza dilemma. Magyar Természetvédők Szövetsége. MacKensen Kft.
Rádhakantha dása 2008: Öko-logika. In: Öko-völgy Magazin, 2008. pp. 24-25.
Wackernagel, M. & Rees, W. E. 2001: Ökológiai lábnyomunk. Föld Napja Alapítvány. Budapest

Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)

Teljes letölthető hanganyag itt (mp3)

1 hozzászólás to “A fenntarthatóság gyakorlata egy ökofaluban: Krisna-völgy ökológiai lábnyoma”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm
Fotógaléria
Loading...
image img_7862-jpg image img_8245-jpg image img_7820-jpg image img_7960-jpg image ov_fenntarthat_konf_2_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_12_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_8_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_19_20081008_kisebb-jpg image ov_fenntarthat_konf_32_20081008-jpg image ov_fenntarthat_konf_31_20081008-jpg image corvinusklub_2010marc22_k-jpg image gate_zoldklub_krisnavolgyben_2009-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségéveleddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Újra bebizonyosodott, hogy a gazdasági-ökológiai–társadalmi fenntarthatóság alapja – etikai. És ez az etikai magatartás egyben biztosítja a társadalmi és természeti környezet egészséges állapotát."
Andrásfalvy Bertalan