A klímaváltozás dísznövényei
2010. január 30.
| 
Kategória: 
Bede-Fazekas Ákos, aki a közelmúltban végzett a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán, egyebek mellett Krisna-völgyben is folytatott kutatásokat. Honlapunk számára írott cikkében a szakdolgozati téma rövid összefoglalását adja.
Hazánk éghajlatában néhány évtized múlva a mediterrán hatások fognak eluralkodni: forró és száraz nyarunkat enyhe tél váltja majd, mely az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben a mainál kevésbé lesz szélsőséges (rövidebb és gyengébb fagyok fogják tarkítani). Jó felbontású, célzottan a Kárpát-medencére készülő klímamodellek támasztják alá, hogy a ma telepített fák idős korukra már egy másik éghajlati övben fognak díszíteni.
Szakdolgozatom legfőbb célja ezért olyan fás szárú dísznövények keresése volt, melyeket hazánkban még a növényalkalmazással foglalkozó szakemberek (tájépítészek, kerttervezők) nem igazán ismernek. Több mint 200 fajt sikerült összegyűjteni, melyben nagy segítségemre volt az Öko-völgy Alapítvány részéről két lelkes botanikus, Pőcze Vilmos és Kun András.
Magyarországon nagyon kevés olyan növénygyűjteményt találunk, mely a melegebb klímából származó növények hazai megtelepítését, megismertetését, kutatását célozza meg. Ezért is oly’ nagy jelentőségű a Somogyvámosi Botanikus Kert, mely az Öko-völgy Alapítvány kiemelt kutatási területe. A fiatal gyűjteményben számos olyan fajt és fajtát találunk, mely a melegebb területekről származik, így jövendő klímánk új dísznövénye lehet.
Az összegyűjtött taxonok többsége ma még nehezen viseli teleinket, így gyakran illetjük őket a fagyérzékeny, ill. melegigényes jelzőkkel. A kevéssé edzett fajok különleges odafigyelést igényelnek, a téli takarást is meghálálják. Védett fekvésbe, kedvező mezo- és mikroklímájú helyre (déli lejtőkre, állományba, épületek közelébe, városba) telepítve azonban igen szép díszei lehetnek kertjeinknek, parkjainknak. Legtöbbjük csak fiatalon szenved a kemény teleken, idős korára megfelelően ellenálló lesz. De a télállóságuk úgysem lesz szempont hamarosan, a szárazság- és melegtűrésük pedig már az elmúlt nyarakon is jól megmutatkozott.
(folytatjuk)
A szakdolgozat letölhető itt
Bede-Fazekas Ákos
okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök
Budapesti Corvinus Egyetem
Bemutatunk néhány növényt, amelyek Krisna-völgy Botanikus kertjében jól fejlődnek:
- Acer shirashawanum ’Aureum’ (Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)
- Aesculus indica (indiai vadgesztenye, Bede F. Ákos fotója)
- Berberis morrisonensis (Morrison-borbolya, Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)
- Cupressus dupreziana (tasszili ciprus, Bede F. Ákos fotója)
- Melia azedarach (imafüzérfa, Bede F. Ákos fotója)
- Photinia fraseri (korallberkenye, Pőcze Vilmos [Pártha dász] fotója)
Hozzászólások (4) / “A klímaváltozás dísznövényei”
Szólj hozzá!
Henry Kendall Nobel-díjas fizikus
Laikus gyüjtőként nagyon örülök annak, hogy általunk nem ültetett és kevéssé ismert fákat, bokrokat javasolnak itthoni tartásra! Nekem is van p. imafám, ez lesz az első év, hogy kint hagyom a kertben, de egy kis téli védelmet adni fogok neki. Most 3 éves, remélem jól fogja tűrni a telet.
Köszönöm, hogy olvashattam a cikket. Üdvözlettel, Szöllősiné, Irén
“enyhe tél váltja majd, mely az általánosan elterjedt tévhittel ellentétben a mainál kevésbé lesz szélsőséges (rövidebb és gyengébb fagyok fogják tarkítani).”
Az elmúlt két tél mindegyikén a kaposvári meteorológiai állomás által mért -23 fok hogyan illik bele ebbe az enyhe tél elméletbe?
Kedves Floo!
Szerintem nem egy-két tél meteorológiai adatait érdemes nézni, hanem tendenciákat. A jövőre nézve pedig elég megbízható klímamodellek állnak rendelkezésre (a Kárpát-medencére vonatkozó regionális modellek is), amelyek a jövőben is hasonló tendenciákat jósolnak: rövidebb fagyveszélyes időszak, melegebb téli átlag-, minimum és maximum-hőmérséklet.
Kedves Ákos!
Akkor legyél szíves a megbízható klímamodelleket és regionális modelleket megmutatni azoknak az őszibarackfáknak is, amik a déli(!) országrészben -23-26 fokban álltak éjszakákon keresztül.
Vagy bármelyik olyan növények, aminek már árt a -20-23-26 fok.
Ilyen, hogy -10-12-15 fokban (ráadásul van, hogy nappal havazik -12 fokban) havazik most már egy hete kisebb megszakításokkal, ez rendkívül ritka, és rendkívül hideg levegő jelenlétéről árulkodik.
A Krisna-völgyhöz viszonylag közel lévő kaposvári meteorológiai állomás elmúlt 3 telének abszolút minimumai:
2009/2010 -23,2 fok
2010/2011 -22,5 fok
2011/2012 -24,1 fok
A nyakamat teszem rá, hogy többszáz évet visszanézve sem nagyon találnál ilyet, hogy három egymást követő évben -23-24 fok legyen a kaposvári állomáson.
Persze ha a modellek az idei évtől várják az általad említett tendenciát, akkor én csak örülök neki, de ha ilyen a “rövidebb fagyveszélyes időszak, melegebb téli átlag-, minimum és maximum-hőmérséklet.” , akkor ezek a modellek nagyon nagyot buktak.
Az 1996/1997-es télen -22 fok volt a Pécs-pogányi állomáson, ami egy dombtető!!!!
2001/2002 telének decemberében sokfelé -20-24 fokok voltak Karácsonykor.
2002/2003 telén januárban -25,4 fok Sellye, -26,6 Baja, -25 fok Szeged, óriási havazások voltak, durva hidegekkel.
2004/2005 telének februárjában -20-26 fokok voltak sokfelé az országban.
2005/2006-ös télen januárban olyan hidegbetörés volt, hogy -14 fok volt délután kettőkor.
Itt volt 3 év szünet, 3 enyhe tél, ami megzavarta a fejeket, azt hitte mindenki nagyon buta módon, hogy most aztán minden tél ilyen lesz, mint az a három, csak aztán nem így lett, nem is lehetett így.
Az azóta eltelt három telet meg már ismered az elejéről.
Milyen tendenciát tudsz kiolvasni ezekből a tényekből?
Az elmúlt 10-15 tél enyhülést mutat?
Ugyanmár!