Az etikus tejtermelésről

Szerencsésnek mondhatja magát, aki hozzájuthat az ún. „etikus” tejhez. Mi ilyen helyzetben vagyunk, mert Somogyvámoson élünk, és lakhelyünktől egy karnyújtásnyira működik az ország egyetlen olyan tehenészete, ahol…

– az állatokat társnak, sőt, a teheneket anyának tekintik, és ennek megfelelően bánnak velük

– kíméletesen, kézzel fejnek, és megelégszenek annyi tejjel, amennyit az állat természetes táplálék mellett ad

– az idős tehenek boldog nyugdíjas éveiket töltik akkor is, ha már egyáltalán nem adnak tejet. Itt mindenki természetes életet él, és természetes halállal hal

– nem adnak el állatot, ezért még közvetetten sem támogatják a húsipart. Itt minden borjúból felnőtt lesz, ha „lány”, akkor tejelő tehén, ha „fiú”, akkor pedig ökörként fog a földművelésben segíteni.

Hetente egyszer-kétszer szoktunk tejért menni, és egyre inkább igyekszünk a tejtermékeket is a Krisna-völgyi tejből előállítani. Minden alkalommal, amikor boltban vesszük a tejet, eszünkbe jut az áru forrása: az a fajta „tejipar”, ami közvetlen kapcsolatban áll a vágóhidakkal, és amely az állatokat tejgyártó gépnek tekinti.

Próbálunk tudatos vásárlók lenni, és egyúttal kitanulni a tejfeldolgozás rejtelmeit. A házi sajt és a friss túró előállításában már rutinosak vagyunk, végső cél a pirospöttyös 🙂

Egyúttal ajánljuk figyelmébe Terék István könyvét, amelyben alaposan bemutatja a tej feldolgozásának módozatait. Címe: A kecske-, a juh és a tehéntej feldolgozása. Gazda Kiadó, 2000.

– R Sz és K A –

4 hozzászólás to “Az etikus tejtermelésről”

  • Renata.b:

    Kedves RSz es KA !Nemreg jartam nallatok krisna-völgyben es nagyon lenyügözött az a hely es az eletformatok ! En Krsna-rol eddig csak hallotam de nem tudtam mit kezdeni vele . Azt hogy laktovegetarianus elvel eltek nem tudtam .En eltudnam kepzelni azt az eletet is hogy vegetarianussan eljek , ez annak köszönhetö hogy felnyitotatok a szememet kis filmekkel amit itt talaltam az oldalon es amit meg itt olvastam . Mar egy jo ideje olvasom az UTON ÖNMAGUNK FELE cimü könyvet hogy jobban megertsem az eletfilozofiatokat , es tetszik!
    Azt megertettem hogy az allatok megölese es a hus vasarlasa nagy bün es nem szep latvany a vagohidon kivegzet allatok latvanya . Persze ezt mi igy nem fogjuk fel mert nem latjuk a tevebe es az utcan sem , de nagyon elgondolkodtat es nagy ösztönzest erzek hogy ezen valtoztassak !!!
    De lenne a tejjel kapcsolatban egy kerdesem ! Az köztudott hogy a tehen add tejet ,de megis az nem bün hogy a tejet iszuk, az nem a kisborju szamara van ? A tehennek is azert van teje hogy a borjut lassa el tejjel , mint az anya a gyermeket ,vagy nem?
    Az eteleitekröl mar olvastam de ilyen jellegü kerdesre valaszt nem talaltam meg.

    Kivanok meg egy szep napot nektek !

    Válasz

  • revszilvia:

    Kedves Renáta!

    Örülünk, hogy neked is bejön ez a kultúra 🙂
    A tejes kérdésedre dióhéjban:
    – a tehenek akkor is adnak tejet, ha éppen nincs borjújuk. (Ld. hosszú laktációs idő vagy üszőfejés)
    – a borjúkat egy idő után korlátozni kell a szopizásban, vagyis inkább szabályozni kell, hogy mennyit ihatnak. Elképzelhető, hogy a háziasítás miatt, de képesek túlinni magukat, és ettől bélbetegségeket kapni. Ha van borjú, akkor sokkal több tej termelődik, egy részét megissza a borjú, más része marad az embernek fejésre.

    Így a borjú is jól jár, a tehén/üsző pedig az embernek is szívesen adja a tejet.

    Remélem, ez így kielégítő válasz 🙂

    gouranga,
    Szilvia

  • Benke Beáta:

    Kedves Szilvia!
    Mi is tartunk teheneket, és nálunk is társ, és barátként élik az életüket.Én olyanról még nem hallottam, hogy a borjú túl eszi magát. Hiszen a szabad tartásban élő,nem istállózott állománynál senki nem szól bele a borjú felvett tejmennyiségének szabályozásába, csak anyuka, és a kisgyereke. Szerintem ők ezt nagyon kell, hogy tudják, hiszen így tud fennmaradni a faj.
    A másik dolog az üsző fejés. Kecskénél már tapasztaltam, hogy olyan 1 éves nőstény, amely elvetélt, és az ellések idejére nem lett utódja, mégis tejre jött, mert a szomszéd asszony gyereke addig szopikálta, amíg nem adott valamit. Tehénnél is ilyesmire gondolsz?
    A fiatal üsző érzékenyebben kezeli, ha egy fiatal borjú a leendő tőgye körül matat. Sőt, kifejezetten elrúgja azt.
    Vagy esetleg kézi masszálásra gondolsz, amivel folyamatosan stimulálom a tejtermelést, és ez által jön tejre? De mi a valószínűsége? És mennyi ideig tart, ha egyébként nem vemhesül az üsző?
    Köszönöm, ha válaszolsz.
    Beja

  • revszilvia:

    Szia Beja!
    Köszönjük az értékes és autentikus hozzászólást, nagyra értékeljük, hogy Te magad is tartasz tehenet (egy másik cikk-hozzászólásod szerint), így igazán megalapozott, tapasztalatokon nyugvó a véleményed!
    A túlevéssel kapcsolatban azt mondom, vitatható a dolog, én magam a Krisna-völgyi tehenészektől tudom, amit a tehéntartásról tudok, és hát akár közöttük is keringhetnek “városi legendák” 🙂 Mindemellett a túltenyésztettség miatt, amiatt hogy régóta háziasított körülményekhez szoktak, én elképzelhetőnek tartok ilyen viselkedési adaptációs problémákat. Számos más dolog miatt sem biztos, hogy tökéletesen életképesek lenének az ember nélkül, ld. például: télen a teheneknek egészségesebb az istálló (az ökrök, bikák bírják kint, a tehenek, borjak érzékenyebbek), vagy a gyakori kólikás megbetegedések, vagy a szülés során nyújtandó segítség (itt sem mindig és feltétlenül, de gyakran jól jön…).
    Az üszőfejés Krisna-völgyben úgy működik, hogy a tehenészek elkezdik fejni az üszőt, és előbb utóbb a mechanikai ingerre elkezd tejet adni. Borjúk nincsenek a képben, a tejet az embernek adja. Persze kisebb mennyiségeket produkál, mint a borjas, vagy korábban már szült tehenek. Ezt mindaddig fenn lehet tartani, amíg rendszeresen fejve van, nem kell hogy vemhessé váljon. Ez az üszőfejés egyébként a “régi” (nem is olyan régi, csak néhány évtizede letűnt) paraszti világban nem számított ritkának.

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ha csak egy ember álmodik, az csak egy álom, ha sokan álmodnak együtt, az egy új valóság kezdete."
Hundertwasser