Egyetemisták a zöldségeskertben

100_Zold_Klub_2012_2013_145 Avagy: A GATE ZÖLD Klub Egyesületének tapasztalatai a kiskertművelésről az első év után.
Kun Róbert hallgató (SzIE, Környezetgazdálkodási agrármérnök szak, III. évfolyam) honlapunk számára írott cikkét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az önellátó gazdálkodás egyik alapja az élelmiszertermelés. Ifjú barátaink – nem kis részben a Krisna-völgyi biokertészet tapasztalatait felhasználva – kertet alakítottak ki az Egyetem szomszédságában. Az első év közös kertészkedési tapasztalatai mindannyiunk számára tanulságosak lehetnek…

 

A Gödöllői Szent István Egyetemen már 23. éve működő Egyesületünkből sokunkat érdekel az önellátás és annak gyakorlati folyamata. Ha jelenleg nem is tudunk önellátók lenni, legalább az élelmünk egy részét egy kis területen szerettük volna megtermelni. Szerencsénkre nem kellett sokáig keresnünk területet az Egyetem környékén, (amely jól megközelíthető és talaja is megfelelő) mert a Botanikus Kertben (Szirmai Orsolya botanikus kertvezető helyettes jóvoltából) akadt néhány üres kisparcella, amelyet örültek, ha elkezdünk művelni. Ezzel nem csak a kiskertészkedés indult meg a tavalyi évben, hanem a korábbinál szorosabb együttműködés az Egyetemi Botanikus Kert és civil szervezetünk között.

1_Zold_Klub_2012_2013_136
Egy év távlatából visszatekintve az elképzeléseink kezdetben némileg „rózsaszínűek” voltak a szakértelem (akkor még) rendkívül alacsony fokán. Reméltük, hogyha elejétől fogva betartjuk az előírt-tanult vetési mélységeket, sor-és tőtávokat, vetési időket, és szorgosan dolgozunk a kertben, akkor minden remekül halad majd. Habár ez nem teljesen így történt és már a vetések idején is vétettünk kisebb-nagyobb hibákat, számos irodalommal a kezünkben, a kertészkedésünkről naplót vezetve és sok segítséggel egy egészen jó évet zárhattunk. Többek közt Gertrud Franck, illetve Győrffy Sándor művei és a “Beszélgetések az önellátásról” című könyv volt segítségünkre a kezdetektől, illetve számos szakembertől is tudtunk gyakorlati és elméleti tanácsot kérni.

A tavasz elején elvetettük a zöldségeket, valamint palántát is neveltünk, és elültettük a gyümölcsfák alanyait. Elsősorban hónapos retket, spenótot, burgonyát, paradicsomot, szamócát, borsót, petrezselymet, céklát, sárgarépát és hagymát telepítettünk. Ezekkel kapcsolatosan többé-kevésbé jó tapasztalataink voltak, viszonylag egyszerű volt kezdőként is szabadföldi termesztésük. Legjobb tapasztalataink a céklával és a paradicsommal voltak, ezes sokáig és bőven teremtek, a legkevésbé könnyűnek a sárgarépa termesztése bizonyult. Már ekkor megmutatkoztak gyakorlatlanságunk következményei: több növényfaj magjai túl mélyre kerültek, és emiatt  eléggé későn és foltosan keltek ki a növényeink. A termesztés teljes mértékben bio módon folyt egész évben, növényvédelmi beavatkozást alig kellett alkalmaznunk. Mindemellett alaposan ügyeltünk a művelésre és növényápolásra is. A parcelláinkat sűrűn körbevetettük körömvirággal, annak kártevő-űző (repellens) hatása miatt. Ezt több műben ajánlják és mi is hisszük, hogy e  a sűrűn növő virágos „sövény” segítségével távol tudtuk tartani a kártevők jelentős hányadát.

3_Zold_Klub_2012_2013_150

Ötleteket a társításos termesztés megfelelő kivitelezésével kapcsolatban elsősorban a “Beszélgetések az önellátásról” c. könyv zöldségek növénytársításos termesztésével kapcsolatos részéből merítettünk. Nagyobb problémáink, negatív tapasztalataink az enyhén és foltokban homokos talajjal kapcsolatban voltak. Főleg a nyári periódusban igen nehéz volt egy ilyen területen a termesztett zöldség és gyümölcskultúra megfelelő öntözése, gondozása. Most, a második évünkben mulcsozni is fogjuk az ágyásokat, ezzel is segítve a víz megkötését a száraz, melegebb periódusban. A zöldséges kert mellett létesítettünk a Botanikus Kert egy másik részében egy kisebb, ma még kezdetleges állapotban lévő gyümölcsöst is, kiegészítve az ott meglévő néhány gyümölcsfát.

4_Zold_Klub_2012_2013_143
Nemrégiben megépítettük közös komposztálónkat, melyhez a faanyagot a helyi tüzép telepről szereztük be igen jó áron. Egy köbméteres térfogatú, ami elegendő egy átlagos kertvárosi kiskert méretéhez. Egy-két éven belül reméljük a megfelelő mennyiségű és minőségű komposztanyag keletkezését, melyet visszapótolhatunk a kiskert talajába.

Egy biztos: tavaly rengeteg tapasztalatot szereztünk a kisebb volumenben történő vegyes zöldségkultúra termesztésével kapcsolatban, sok friss kerti zöldséget fogyaszthattunk és azt hiszem, hogy a tavalyinál még nagyobb sikerekkel nézhetünk az idei év elébe és mindezzel együtt tapasztalhattuk kertünk közösség összekovácsoló erejét is.

– Kun Róbert –

 

3 hozzászólás to “Egyetemisták a zöldségeskertben”

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
„A régieket nem szabad lebecsülni. Mérhetetlenül okos emberek voltak, sok tekintetben okosabbak, mint mi. Nagy előnyük volt fölöttünk, hogy olyan alkalmakra is gondoltak, amikor az idő nem kifogástalan.”
Hamvas Béla