Kun Róbert hallgató (SzIE, Környezetgazdálkodási agrármérnök szak) honlapunk számára írott újabb cikkét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Ifjú barátaink – nem kis részben a Krisna-völgyi biokertészet tapasztalatait felhasználva – kertet alakítottak ki az Egyetem szomszédságában. Ezúttal a második év közös kertészkedési tapasztalatairól olvashatunk…
Ismét élményekben és tapasztalatokban bővelkedő évet zárhattunk. Az egyetemi Botanikus Kert két, általunk művelt parcellácskáján ismét vegyes kultúrában termeltünk zöldségeket. Az év elején a komposztálónkat is beüzemeltük, a komposztanyag is szépen gyűlt, melyet az Egyesületünk kollégiumban lakó tagjainak konyhai hulladéka és a zöldségeskert zöldhulladéka tett ki legnagyobb részben. A parcellák talaja helyenként erősebben homokos barna erdőtalaj, így elsősorban a borsót, burgonyát, mangoldot, szamócát, petrezselymet és még néhány növényt tudtuk sikerrel termeszteni.
Tavaly november végén érett istállótrágyát kevertünk a talajba, összesen mintegy köbméternyit, melyet összesen mintegy 100 négyzetméterre elterítve kevertünk a talajba 10-15 cm mélyen. Az idei év elején a területet a Botanikus Kert fáinak levelével is betakartuk (mulcsoztuk) a talaj vízmegtartó képességének segítéséhez, illetve a gyomok visszaszorításához.
A káposztafélék magjait (brokkolit és karalábét) a tél végén tejfölös poharakba vetettük, és március végén elkezdtük a paradicsom palántanevelését is az egyetemi Botanikus Kert üvegházában. Sajnos azonban hiába igyekeztünk védeni növényeinket az üvegházi nevelés során (sóval erősen körbeszórtuk), mert a meztelencsigák szinte egyik napról a másikra közel az összes káposztaféle palántáját megették. Szerencsére a magasra tett paradicsomjaink, valamint zsályapalántáink átvészelték az üvegházi vörös meztelencsiga-inváziót és kikerülhettek a szabadföldre.
A trágyázott talajba március első felében elvetettük a borsót és spenótot. A tavalyihoz képest kisebb növényfaj-diverzitást vállaltunk és ez előnyösnek is bizonyult, mivel a kerti munkálatok így jobban szervezhetőek és átláthatóbbak voltak.
A tavasz folyamán még többféle zöldséget vetettünk el, elsősorban március második felében, melyek a következőek voltak: cékla, hagyma, mángold, petrezselyem és lóbab. A betrágyázott talajban a tavalyihoz képest összességében hihetetlen mértékben megnövekedett a növényeink növekedési erélye, csírázási sikeressége és termésmennyisége is. Különösképpen a mángoldra és a burgonyára lehettünk büszkék, ugyanis az előbbi novemberig szépen adott levéltermést, míg az utóbbinak jelentős volt a hozama, melyet a továbbiakban egy nagyobb és több kisebb közös egyesületi főzés során is felhasználtunk, és téli tartalékokat is bőven képeztünk. Mindemellett a jövő évre is nagy mennyiségű vetőburgonyánk maradt.
A paradicsom palánták kiültetése május közepén történt meg. Több determinált fajtát is alkalmaztunk, azonban a fürtösen növő, apró bogyójú paradicsomunkra lehettünk legbüszkébbek, mely az egész nyár folyamán és ősszel is bőven hozta édes termését. Kertünket már a tavasz folyamán is többször kapáltuk, ősz felé a sok csapadék miatt mind gyakrabban kellett kapálnunk, gyomlálnunk. Kemikáliákat a növényvédelemben nem alkalmaztunk, viszont a kertünk két parcelláját sűrűn körbevetettük körömvirággal és büdöskével, melyek idén is megvédték növényeinket.
A nyarunk igen csapadékos volt, ahogy az ország legnagyobb részén is tapasztalható volt az idén, így az öntözés kérdése kevésbé okozott problémát a nyár folyamán és a jó szerkezetű, trágyázott és mulcsozott talaj vízmegtartó képessége is igen jónak bizonyult.
A téli petrezselymet, spenótot, hagymát és salátát szeptemberben elvetettük és mindegyikük szépen fejlődött, néhány centiméteres leveles állapotban vannak, így a telet átvészelhetik és jövő tavasszal már korán adhatnak szép termést.
Összességében jó évet zárhatunk és az idei tapasztalatok alapján a következő évben elsősorban a mulcsozási rendszert szeretnénk fejleszteni.
– Kun Róbert –
A kertészkedő egyetemisták 2013-as évi tapasztalatairól szóló korábbi írás ide kattintva olvasható
Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?
Keresse könyvsorozatunkat!
