Készítsünk aszalványokat házilag! 3. rész: Az aszalás története. Eljárások és eszközök

Napkoll_100x100Az aszalás-szárítás hosszú történelmi múltra tekint vissza, más-más korokban, a technika különböző fejlettségi szintjein eltérő módszereket alkalmaztak. Melyiket válassza a többféle lehetőség közül az, aki ma aszalásra adja a fejét? Mik az előnyei és hátrányai az egyes eljárásoknak?

1. Az aszalás legősibb formája: a napon történő szárítás:

Már az ókorban és a középkorban is aszaltak napenergia segítéségével. Az aszalásra szánt gyümölcsöt tiszta ponyvára helyezve, esőtől védett, szellős helyre terítették és hagyták, hogy Nap kiszárítsa. Régről ismert aszalványok a mazsola (szőlő) és a füge.

A napon történő aszalást mi magunk is kipróbálhatjuk. Csak a Nap melegére és némi árnyékra lesz szükségünk. Legegyszerűbb módszer, ha a gondosan előkészített aszalnivalót árnyékos, jól szellőző helyen (a kertben) egy rétegben selyempapírra terítjük egy asztalon, és tüll anyaggal letakarva – hogy megvédjük a legyektől, darazsaktól – száradni hagyjuk. Hátránya, hogy az aszalódás folyamata hosszabb ideig tart, még forró nyári időszakban is minimum 2-3 nappal kell számolni. Ezenkívül ki vagyunk téve a természet szeszélyeinek is, hiszen például csak verőfényes, kifejezetten meleg napokon zajlik megfelelően a folyamat. Amire érdemes odafigyelni, hogy a gyümölcsöket aszalódás közben érdemes forgatni, továbbá ha megoldható éjszakára érdemes száraz, fedett helyre vinni, hogy a rovarok és a rágcsálók ne tehessenek kárt benne.

1 napon_gyumolcsaszalas_hu

(fotó: gyumolcsaszalas.hu)

Az aszalni kívánt gyümölcsöt, zöldséget hagyományosan ún. aszalócserényre helyezték, amit vesszőfonással (fűzfavesszőből, nádból, gyékényből) készítettek alacsony (2-4 cm-es) fakeretes peremmel vagy anélkül. Mi magunk is készíthetünk hasonlót léckeret és sűrű szövésű háló (pl. szúnyogháló) segítségével. FIGYELEM! Az aszalás során elszennyeződött felületeket tisztítsuk!

Barkácsoló hajlamú olvasók remek aszalót eszkábálhatnak egy feketére festett (vagy valamilyen sötét anyaggal bevont) alumíniumlapból. A gyümölcsöt erre a lapra helyezve hamarabb elkészül a finomság. Ha üveglapot is erősítünk fölé, még jobb eredményt érhetünk el, viszont mivel ilyenkor a szellőzés nem tökéletes, ajánlatos forgatni a terményeket.
Akit érdekel ez a megoldás, érdemes megtekinteni a Csalán Egyesület aszalásról készült néhány perces videóját, mely a következő linkre kattintva érhető el:

http://www.youtube.com/watch?v=bMk-NHzIaFI

2. Nagy hagyományai vannak a padláson (és tornácon) történő aszalásnak is.

A mai cserép- és palafedésű épületek ugyancsak kiváló lehetőséget teremtenek e célra, hiszen a beépítetlen padlástereken mind az alacsony páratartalom, mind az ingyen befogott hő adott. Arra kell csak odafigyelni, hogy a helyiség megfelelő szellőzése biztosított legyen, hogy elkerüljük a penészesedést.

2_aszalo_aszaltfutar_hu

(fotó: aszaltfutar.hu)

 

3. Hagyományos fatüzeléses aszalók (aszalókemence, kemencés aszalóházak):

A népi gyümölcsaszalás hazánkban is több évszázados múltra tekint vissza. A téma iránt érdeklődőknek figyelmébe ajánlom a Magyar Néprajzi Lexikon gyümölcsaszalásról és aszalókemencéről szóló írásait, melyek a következő két linkre kattintva online elérhetőek:

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-377.html

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-378.html

A hagyományos faszéntüzelésű aszalóban a tűz által felmelegített levegő végezte el az aszalást. Hátránya, hogy nehéz beállítani a hőmérsékletet, továbbá, hogy az égéskor keletkező korom és kátrány is tönkreteheti az aszalvány minőségét.
A Krisna-völgyben is alkalmazott fatüzeléses aszaló működési elve megegyezik a falvakban még ma is sok helyütt megtalálható aszalóházakéval. Ezekben az építményekben a gyümölcs méretétől függően 1 naptól 1 hétig terjedő időszak alatt ment végbe a folyamat.
Szegedi Gabriella pályázata nyomán kiváló írás olvasható arról, hogyan is készíthető ház körüli „limlomokból” – újrahasznosított anyagokból, például bontott téglából, cserépből, deszkából, régi vaslemezből, stb. – aszalótűzhely.

A megtekintéshez katt ide: http://videkielet.hu/blog/videki-haz-es-kert/aszalasi-laz

4. Elektromos aszalógép; gáz- és villanytűzhely:

Bár e modern berendezések használatának több előnye is létezik, érthető okok miatt nem ezeket az eszközöket tekintjük a legideálisabb megoldásnak. Mindenesetre a teljesség kedvéért röviden ismertetnénk őket.
Az elektromos aszalógép előnyei közé tartozik a praktikus használat; nem kell az időjárási viszontagságokhoz alkalmazkodni, vagyis megvárni, hogy süssön a Nap; könnyen beállítható az optimális hőmérséklet; és jobb a levegőellátás is a forgó tálcáknak köszönhetően. Összességében tehát nagyon jó minőségű aszalvány készíthető egy ilyen berendezéssel.
Hátránya viszont, hogy elektromos árammal működik, vagyis nem igazán környezetbarát megoldás, emellett pénzbe is kerül, ami különösen nagy mennyiségben drágítja meg az aszalást. (Egy kisebb háztartási berendezéssel egyszerre mindössze 3-5 kg gyümölcs készíthető el.)
Elektromos háztartási aszaló berendezést egyébként már valamivel kevesebb, mint 10 ezer forintért is be lehet szerezni, és 20-25 ezer forint az, ami az olcsóbb kategóriák felső határát jelenti.
Több helyen olvasható az otthoni aszalás egyik alternatívájaként a gáz-, illetve villanytűzhely segítségével történő aszalványkészítés. Mivel hosszabb időt, fél-, egy napot is igénybe vesz az ily módon történő tartósítás nem költséghatékony.

 

3_napkoll_zoldtars_hu

(fotó: zoldtars.hu)

5. Napkollektoros, sörkollektoros aszaló berendezés (a hagyományos és a modern környezetbarát technika ötvözése):

Ebben az esetben – az első és második pontban ismertetett módszerekhez hasonlóan – a levegőt a Nap energiája melegíti fel, és ezt hasznosítjuk az aszaláshoz-szárításhoz. Bár a kollektor beszerzése nem olcsó (főleg, ha vásároljuk), a napfény hasznosítása mindenképpen előnyös, mert ingyen áll rendelkezésünkre, ráadásul környezetbarát is. Gyakran és nagy mennyiségben aszalóknak mindenképpen érdemes beszerezni egy ilyen szerkezetet, vagy saját építésen gondolkodni. Ennek egyik módja, ha sörkollektoros aszaló berendezést barkácsolunk össze.  Jó minőségű aszalvány készíthető vele, ha a megfelelő körülmények biztosítottak, tehát ha süt a Nap. (Ez jelenti egyben az módszer hátrányát is.) Ha valaki értékesítésre készít gyümölcsöt, zöldséget, az mindenképpen versenyelőnyre tesz szert, hogyha ezt az ingyenes energiát hasznosítja.
A sörkollektoros aszaló berendezés működésének lényege, hogy feketére festett üres alumínium sörösdobozokból kell megépíteni azt a csövet, amely a Nap sugarát összegyűjti (itt a lehetőség, hogy a rendkívül környezetszennyező dobozokból valami hasznosat is készítsünk). Az így megtermelt és leadott hő aztán a tálcákra helyezett gyümölcs- vagy zöldségdarabokat megszárítja.
Ezeknél az aszalóknál a folyamat kezdetén és végén is érdemes egy-egy napra a napfényre is kitenni a terményt, hogy a száradás tökéletes legyen.

Akik szeretnék behatóbban is tanulmányozni, hogyan építhető napkollektoros/sörkollektoros gyümölcsaszaló, azok figyelmébe ajánlom az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány közel 17 perces kiváló videóját, melyben dr. Gyulai Iván, az alapítvány igazgatója vezeti be a hallgatóságot az aszalás rejtelmeibe és szemlélteti is a berendezés működését.

A megtekintéshez katt ide: http://www.youtube.com/watch?v=gA-LJ8-EtiQ

Ugyancsak az előbbi alapítvány nevéhez fűződik a Visnyovszky Tamás által szerkesztett az „Aszalás hagyományos módon és napkollektor segítségével” c. tanulmány (1997), amely a következő linkre kattintva elektronikus formában is letölthető:

http://www.ecolinst.hu/letoltok/kiadvanyok/aszalas.pdf

Ebben Rózsa Sándor ökopróféta olcsó napkollektoros gyümölcsaszalójának részletes építési útmutatója mellett ajánlások is találhatók a különböző gyümölcs- és zöldségfajok aszalására vonatkozóan.
Házilag megépíthető napenergiás aszaló (sörkollektoros berendezés) elkészítését – árkalkulációval is kiegészítve – mutatja be egy másik online elérhető és letölthető anyag.

A 10 oldalas dokumentum itt tekinthető meg: http://www.essrg.hu/sites/default/files/Napenergias_aszalo.pdf

Folytatjuk!

– Hári Beáta –

A gyümölcsök és zöldségek termelési fogásai mellett a tartósítás- és tárolás többféle módjáról olvashat a Beszélgetések az önellátásról című könyvünkben.
További információért katt ide

2 hozzászólás to “Készítsünk aszalványokat házilag! 3. rész: Az aszalás története. Eljárások és eszközök”

  • pumukli:

    Az aszalást én is használom, így nem romlik a gyümölcs és ugye nem veszít vitamint (MP3). Használom a régi és új módszert is.

  • András:

    Fatüzeléses aszaló szerkezeti rajza fellelhető valahol az interneten? Ha valaki feltenné ide egy ilyen rajz linkjét, azt nagyon megköszönném!

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Az emberiség fenntarthatatlan környezeti és társadalmi helyzetet teremtett, s ugyanebben az irányban haladva reméli a megoldást!"
Albert Einstein