Egy korábbi cikkben (A közös munka gyümölcsei) a Krisna-völgyi kertészet 2009. évi eredményeit mutattuk be. Mostani írásunkban a kertészet munkájával szorosan összekapcsolódó tehenészeti tevékenységről szólunk.

A Krisna-völgyi mezőgazdaságról szóló beszámolókat a tehenészet eredményeinek ismertetésével folytatták. Az itt lakók számára a tehén és az ökör különösen fontosak. Egyrészt tejükkel, munkaerejükkel segítik az önellátás megteremtését, másrészt a tehéntartás, vagy ahogyan itt mondják, a tehénvédelem, a védikus kultúrának is lényegi része.

A féltő gonddal kezelt állatok ellátják tejjel Krisna-völgy lakóit, művelik a földeket, és trágyájukkal segítik a kertészet munkáját. A biotermesztés volumenének fenntartását kizárólag a jó minőségű, érett trágyával lehet biztosítani. Idén például mintegy 200 tonna trágyát, illetve 50 tonna trágya-komposztot szállítottak a kertészetbe és a szántóföldekre. A tehenészet – szanszkrit szóval Gosálá – 2009-ben is több új tevékenységbe kezdett. A tehenészek, miközben ellátják az állatokat, újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek, hogy fokozzák a közösségi önellátás mértékét.

Egyik új programjuk keretében olyan hagyományos mezőgazdasági gépeket szereznek be, amelyek az ökrök erejével működnek. Számos helyről vásárolták a legkülönfélébb ekéket, kaszákat, rendsodrókat, kultivátorokat, daráló-, cséplő- és szelelő berendezéseket. A régi eszközök begyűjtése és javítása után a gyakorlatban is kipróbálják, használni kezdik őket. E hagyományos eszközök előnye, hogy nem igényelnek gépi meghajtást, ezért környezetkímélő módon használhatóak. A Krisna-völgyben korábban megszokott ökrös szántás és kaszálás mellett idén már részben ökrökkel végezték az aratást, a gabonatisztítást, a cséplést és hántolást.

Termesztési kísérletek kezdődtek a legkülönbözőbb gabona- és takarmánynövényekkel, így az évelő rozzsal, hajdinával, szezámmal, szemes- és cukor cirokkal, amaránttal.
Különösen jó termést adott idén az amaránt (mintegy 800 kg) és köles (közel ugyanennyi). Az önellátás szempontjából szintén lényeges a hüvelyesek fajszámának növelése, 2009-ben a csicseriborsó és a szója is jól szerepelt (160 és 200 kg-os terméssel). Az olajos magvú növények termesztése is megkezdődött, bíztató kezdetként a lenmagból 60, napraforgóból 75 liter olajat ütöttek.

Az idei év egyik fő eseménye, hogy a zebu program keretében megszületett az első hibrid, zebu-magyar tarka borjú. Elragadó őzike-szemeivel, barna színű puha szőrével, kicsi púpjával, nagy füleivel és persze gyermeki kíváncsiságával a tehenészet egyik fő sztárja lett. Bár még eléggé apró termetű, ősztől iskolába jár: megkezdődött a betanítása. Hiszen a borjak is hamar felnőnek, és a tanulást nem árt időben elkezdeni.

Kun András

Öko-völgy Alapítvány