A klímaváltozás növényeinek kutatása

Bede Fazekas Ákos (hallgató, Corvinus Egyetem) a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Letölthető teljes hang- és előadás-anyag

Szakdolgozathoz kapcsolódó kutatásaim a hazai táj- és kertépítészetben mindeddig ismeretlen fás szárú fagyérzékeny dísznövények összegyűjtését és rendszerezését célozzák meg. Magyarországon igen kevés botanikus kert, faiskola és kutatóközpont rendelkezik e melegigényes növényekről nevelési tapasztalatokkal. E néhány intézmény/vállalkozás közül kiemelendő a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány (Budakeszi), az Arizonica Kertészet (Csákvár), a Pannon Egyetem (Keszthely) és a Somogyvámosi Botanikus Kert, melyek kutatásai eredményeit megismerve, összegezve javaslatot teszek a fagyérzékeny fás taxonok alkalmazására.

A téma jelentőségét és aktualitását biztosítja többek közt a napjainkra már elégséges felbontással modellezhető globális klímaváltozás. A földrajzi analógia módszerével kimutatható, hogy Magyarország jövőbeli éghajlatának megfelelő területek ma tőlünk délre találhatók, például Debrecen éghajlata a 2041-2070 időszakban a mai közép-bulgáriai és észak-görögországi éghajlathoz lesz hasonló. [1]

Mivel a díszfák fagyérzékenységi szelekciójának és a fajták leszaporításának ideje, valamint a fák élethossza indokolja, hogy már most megismerjük e fagyérzékeny dísznövényeket, kutatásaim összegzéseként egy növénylistát dolgozok ki, melyben a tájépítészeti szempontból jelentősebb, mindeddig a kerttervezők által nem ismert taxonokat tüntetem fel. Célom pusztán egy folyamat elindítása, melynek hatására a laikus közönség, a dísznövénytermesztők és a tájépítészek felismerve a klímaváltozás szükségszerű következményeit nyitottakká válnak az új fagyérzékeny növények megismerésére és használatára.

Kutatási eredményeim a fenntarthatóság, mint általános környezetvédelmi törekvés szempontjából is jelentősnek mondhatók, hiszen a ma alkalmazott növényanyaghoz való csökönyös ragaszkodás a jövőben a fenntartás energiaigényének megnövekedését hozza magával. Környezettudatos kertbarát ezért olyan növényeket ültessen a kertjébe, mely a várhatóan meleg, száraz, mediterrán hatásoknak erősebben kitett éghajlati körülmények közt minimális gondozási/fenntartási igényt támaszt. Ezért az ilyen taxonok megismertetése a felhasználói és a tervezői oldallal a fenntarthatóság szempontjából nagy jelentőséggel bír.

A  növények magyarországi elterjedésének alapvető feltétele, hogy megismerjük hazánk jelenlegi és a jövőben várható klímáját, annak szélsőségeit, különös tekintettel a fagyra. Fontos hallanunk a fagystressz élettani hatásairól, a fagyvédelem eszközeiről, továbbá a megfelelő mezo- és mikroklimatikus adottságok felhasználásának lehetőségeiről. Mindezek mellett szükséges megismerni a fagyérzékeny növények származási helyét, a szubtrópusi klímaövet is. A téma növényélettani és éghajlattani vonatkozásai is sejtetik, hogy konferencia-előadásomban csupán ízelítőt adhatok ezen összetett, és további kutatásokat igénylő ismeretkörből. Köszönöm a konferencia szervezőinek, hogy lehetőséget kaptam az általam fontosnak érzett téma rövid bemutatására!

[1] Horváth L.: Földrajzi analógia alkalmazása klímaszcenáriók vizsgálatában. In: Harnos Zs.- Csete L.: Klímaváltozás: környezet, kockázat, társadalom. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008, p. 282.

Az előadás vetített anyaga itt látható (pdf)

Letölthető teljes hanganyag itt (mp3)