Bede-Fazekas Ákos tájrendező és kertépítő mérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A sorozat első részében a jegenyefenyőkről esik szó.
Friss számítógépes modellek szerint néhány évtized múlva Magyarország klímája áthelyeződik Lengyelország területére, és helyét Bulgária jelenlegi éghajlata foglalja el. A tájépítészetet, a növényalkalmazást, a kertészeti dendrológiát legalább annyira érinti e változás, mint a többi alkalmazott tudományt.
A bemutatásra kerülő növényeket a kertbarátok, a kerttervezők és tájépítészek többsége meglehet, hogy még nem ismeri. A szerző olyan díszfákat és díszcserjéket mutat be, melyek napjainkban talán még fagyérzékenyek, pár évtizeden belül azonban klímánk jobban megfelel majd nekik, mint a ma alkalmazott dísznövényeknek. Természetesen nem szükséges hinnünk a globális éghajlatváltozásban, a városi mezoklíma és az intenzív fenntartás nyújtotta lehetőségeket viszont nem tagadhatjuk le. Így érdemes elgondolkozni azon, hogy fagyérzékeny növényeket miért nem találunk nagyvárosaink belső udvarain! Talán csak féltünk őket kipróbálni?
A cikkben részletes ismertetés található a következő fajokról: Abies bracteata, A. cilicica, A. lowiana, A. pardei. Szó esik még a trójai, numídiai, marokkó makedón, Bornmüller, senszi, nikkói, óriástobozú és szalvéni jegenyefenyő fajokról.
A cikk teljes terjedelmében a Szép Kertek kertészeti folyóirat 55. számában olvasható
8 thoughts to “Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (1.)”
Hasznos lehet a projekt folytatóinak és követőinek is az alábbi olvasmány:
http://elorejelzes.hu/Harcz-Varga_Klimatologia-a-valosag-tukreben.pdf
Pingback: Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (3.)
Köszönjük a belinkelt anyagot, nagyon érdekes, témába vágó, újszerű, bár stílusa kissé szokatlan. Kicsit értetlenül állok az előtt, hogy a szerző, aki visszatérően egyes számban utal magára, mi okból jelentette meg alkotását oly módon, mintha egy szerzőpáros írta volna. Persze ettől eltekintve mindenképpen érdemes belepillantani.
Szerintem ami előtt Te értetlenül állsz, az a leglényegtelenebb.
Ha 10 szerző lenne és akárhányas számban utalnának akárkire, a tartalom akkor is ugyanaz, és a tartalomra kell figyelni.
Pingback: Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (4.) – Amerikai ikertűs fenyők
Pingback: Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (6.) – Távol-keleti ikertűs fenyők
Pingback: Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (10.) – Nagymagvútiszafák
Pingback: Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (11.) Ázsiai ciprusok | Öko-völgy Alapítvány