Mini sorozatunk befejező interjújában a szappankészítéshez szükséges eszközökről és más fontos tudnivalókról lesz szó. Kérdéseinkre ezúttal is Hosszúné Marku Alexandra, lelki nevén Csandra dévi dászi válaszol.
A szappankészítés a megfelelő alapanyagok mellett hozzáértést, gondos odafigyelést, bizonyos előírások betartását és speciális eszközök meglétét igényli. Mondanál nekünk valamit ezekről is?
Ahogyan már említettem a szappan nem más, mint lúgok (nátron- és kálilúg) és zsiradékok megfelelő eljárással összekevert és megfelelő ideig érlelt végterméke. A lúgokról tudni kell, hogy igen erős és veszélyes anyagok, amelyeket nagy elővigyázatossággal kell kezelni. Éppen ezért nem is könnyű beszerezni őket, erre szakosodott webáruházakból, illetve vegyszerboltokból a legegyszerűbb, de ott is személyes átvételhez kötik a vásárlást. A nátronlúggal szilárd szappant, a kálilúggal folyékony szappant lehet készíteni. Érdemes a felhasználható olajok tulajdonságainak is utánanézni, melyik milyen jelleget kölcsönöz a szappannak. Csak, hogy a legismertebbekről ejtsünk szót: az olívaolaj az egyik legkedveltebb szappanalapanyag, rendkívül jó bőrápoló tulajdonságú, viszont a belőle készült szappantól ne várjuk, hogy habozzon, illetve „nyúlós” lehet az állaga a használat során. Habzó kemény szappanokat kókuszolajjal készíthetünk, viszont ügyelni kell a felhasznált mennyiségre, mert nagyobb mennyiségben adagolva száríthatja a bőrt. Általában maximum 30 %-ban tanácsos használni egy szappanban. A napraforgóolajtól tisztálkodószerünk lágyabb lesz, de a ghí például jól keményíti azt.
A fakultatív hozzávalók segíthetik az ápoló hatást, illetve tetszetősebbé tehetik szappanunkat színben és illatban, sőt a keménység elérésében is jól asszisztálhatnak. Az agyag (mondjuk a rózsaszín agyag) például színezheti a szappant, illetve az olajasabb bőrnek nagyon jót tesz, de keményebb is tőle tisztálkodószerünk. Sokszor a szappanban felhasznált lisztek, só az illat fixálására is szolgálnak. Amíg egy normál szappanrecept 1 kg olajjal számolva kb. egy üveg (10 ml) illóolajat felemészt, addig, ha valamilyen szilárd adalékot tartalmazó (pl. liszt, virágrészek) szappant készítünk, a fele, vagy akár még kevesebb illatosítás is elegendő, mert az fixálja, nem engedi elillanni az illatanyagokat. Az otthon készült szappanokat helyes tárolás esetén nem szükséges tartósítani, de tudnunk kell, hogy avasodhatnak, penészedhetnek az olajfajták és a tárolás függvényében. Átlagosan 1 évvel számolhatunk az eltarthatóság tekintetében, de az ettől eltérő is lehet. Tartósításra használhatunk természetes dolgokat, például grapefruit-mag cseppeket, rozmaring kivonatot, E-vitamint, bár ezek használatával kapcsolatban még nincs saját tapasztalatom.
Mire ügyeljünk még a szappankészítés során? Milyen eszközökre lesz még szükségünk?
Fontos az is, hogy a szappankészítés jól szellőző helyiségben történjen, főként a lúg oldása, de az azt követő keverési fázis is, mert a nátron- és kálilúg belélegzése veszélyes lehet az egészségre, főként a tüdőt károsíthatja.
Én ezt az udvaron szoktam végezni, ha lehetséges, legalábbis a lúg oldását mindig. Jó, ha használunk védőfelszerelést, például saválló kesztyűt, védőszemüveget, szájmaszkot, kötényt, és hosszú ujjú ruházatot viselünk. Az esetleges bőrre történő fröccsenés miatt legyen kéznél egy üveg ecet, hogy semlegesíteni tudjuk a lúg maró hatását, ha erre szükség lenne, miután azt hideg vízzel leöblítettük a bőr felszínéről.
Kell, hogy legyen egy jó minőségű, pontos hőmérőnk, mellyel ellenőrizhetjük a folyadékok (lúg és olvasztott zsiradékok) hőmérsékletét, hiszen a kívánt folyamat csak akkor zajlik le, ha ezek megfelelő hőmérsékleten vannak összeöntve. Bár ismerek olyanokat, akik az edény falát megfogva ezt meg tudják állapítani, de azt hiszem, ehhez hosszú évek tapasztalata szükséges.
Szintén lényeges, hogy edényeink, melyekkel dolgozunk lúgoknak ellenállóak legyenek. Az alumíniumot feltétlenül kerüljük el, és vigyázzunk, hiszen a műanyagokból is kioldhat a lúg mérgező vegyületeket. Legjobb, ha rozsdamentes acél, fa, illetve szilikonból készülnek az anyagok, melyekkel körbevesszük magunkat a szappankészítés közben.
Ha birtokában vagyunk már elegendő információnak és hozzávalóknak, felszerelésnek, akkor már csak egyetlen fontos lépés van hátra, hozzáfogni. Sikeres szappankészítést kívánok mindenkinek!
Mindazoknak, akik kedvet kaptak a házikencék készítéshez, szívesen kipróbálnák azt, illetve szert tennének néhány jól bevált receptre, szíves figyelmükbe ajánljuk a Hosszúné Marku Alexandra által vezetett Ökoháztartás-vezetés alapjai tanfolyamot, amely legközelebb március végén várja újra az érdeklődőket a budapesti 108 Életmódközpontban. A kurzusról további információ a 108.hu c. weboldalon érhető el. Katt ide
Az interjút készítette:
Hári Beáta
2 thoughts to “Szappankészítés házilag 3.”
Jó lennee kipróbálni tavasszal ?? vagy ??
Cani a kék szinű a lugálló a piros szinű a saválló keztyú Nagy Tomi