Az IUCN Veszélyeztetett Fajok Vörös Listájának részletes elemzése szerint a földi élet annak ellenére súlyos fenyegetésnek van kitéve, hogy a világ vezetői elkötelezték magukat, hogy megfordítják a trendet. Az IUCN “Vadon élő fajok a változó világban” című jelentése szerint a 2010-es céldátum nem fog teljesülni.„Amikor a kormányok tesznek valamit a biológia sokféleség csökkenésének megállítására akkor előfordulnak természetvédelmi sikerek, de még messze vagyunk attól, hogy megfordítsuk a pusztulás tendenciáját.” – mondta Jean-Christophe Vié, az IUCN fajvédelmi programjának helyettes vezetője, a kiadvány vezető szerkesztője. „Itt az ideje, hogy felismerjük, hogy a természet a Föld legnagyobb cége, amely 100 %-ban az emberiség érdekében dolgozik – és mindezt ingyen teszi. A kormányoknak legalább ugyanakkora erőfeszítést kell tenniük a természet megmentése érdekében, mint amekkora erőbedobással a gazdasági és pénzügyi szektor megmentéséért küzdenek.
A jelentés elemzi az IUCN Vörös Listáján szereplő 44 838 fajt, és az eredményeket fajcsoportok, földrajzi régiók és különböző élőhelyek alapján közli. Az utóbbi csoportba a tengeri, édesvízi és szárazföldi élőhelyek tartoznak. A kimutatás szerint 869 faj kipusztult vagy a természetből kipusztult, és ez a szám 1 159-re emelkedik, ha a súlyosan veszélyeztetett fajok közül a „lehetséges, hogy kipusztultak” kategóriába soroltakat is beleszámítjuk. Összesen minimum 16 928 fajt fenyeget a kipusztulás veszélye. Figyelembe véve, hogy az 1,8 millió leírt fajból csak 2,7 %-ot elemeztek, ez egy erősen alábecsült érték, de hasznos pillanatfelvételt ad arról, hogy mi történik a Földön az élet valamennyi formájával.
Az értékelésre kerülő édesvízi fajok száma növekedett, így reálisabb képet kaptunk arról, hogy milyen rettenetes helyzetben vannak. Európában például a halak 38 százaléka veszélyeztetett, Kelet-Afrikában pedig 28 százalékuk. A nagymértékű veszélyeztetettség hátterében az áll, hogy az édesvízi rendszerek nagymértékben összekapcsolódnak, ami lehetővé teszi, hogy a szennyezés és az invazív fajok gyorsan terjednek, továbbá, hogy a vízi erőforrásokra telepített fejlesztésekor alig vannak tekintettel arra, hogy milyen fajok élnek bennük.
Az óceánok esetében a kép hasonlóan zord. A jelentés szerint egész sor tengeri fajt sújt olyan veszteség, amely visszafordíthatatlan lehet, aminek oka a túlhalászás, az éghajlatváltozás, az invazív fajok, a tengerpartok beépítése és a szennyezés. Az 1045 cápa és rája fajnak legalább 17 %-át, a fűrészfogú sügérfélék 12,4 %-át, minden 7 tengeri teknősfaj közül pedig hatot fenyeget a kipusztulás veszélye. A legfigyelemreméltóbb, hogy a 845 zátonyépítő korallfaj közül 27 % veszélyeztetett, 20 % közel veszélyeztetett és 17 %-ukról nincs elegendő adat az értékeléshez. A tengeri madarak sokkal inkább veszélyeztetettek mint a szárazföldiek, az előbbiek 27,5 százalékát, az utóbbiak 11,8 százalékát fenyegeti a kipusztulás.
„Gondolják el, milyen lesz a halászat halak nélkül, a fakitermelés fák nélkül,a turizmus korallzátonyokés más vadon élő fajok nélkül. Mi lesz a terményekkel beporzók nélkül – mondta Vié. Képzeljék el, hogy milyen kár érné a gazdaságainkat és a társadalmainkat, ha ezek az értékek elvesznének. A Föld csodálatos természetes élővilágát alkotó valamennyi növény- és állatfajnak sajátos szerepe van. Olyan alapvető dolgokat biztosítanak, mint az élelmiszerek, gyógyszerek, oxigén, tiszta víz, termények beporzása, széntárolás és a talaj termővé tétele. A gazdaságok nem tudnak meglenni a fajok sokfélesége nélkül. Mindegyikükre szükségünk van, mégpedig nagy számban. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük őket.”
A jelentés szerint a kétéltűeknek közel egy harmadát, a madárfajok több mint egy nyolcadát, az emlősöknek pedig közel egy negyedét fenyegeti a kipusztulás veszélye. Néhány növénycsoport, például a fenyők és a cikászok esetében a helyzet még súlyosabb, az előbbiek 28, az utóbbiak 52 %-át fenyegeti kipusztulás. Az összes felsorolt csoport esetében az egész Földön a fő veszélyeztető tényezők a mezőgazdaság, a fakitermelés.
Egyre több kétéltű fajt súlyosan érint a chytridiomycosis nevű gombabetegség, ami bonyolítja a természetvédelmi munkát. A madarak közül a legtöbb veszélyeztetett faj Brazíliában és Indonéziában található, de a veszélyeztetett vagy kihalt fajok aránya az óceáni szigeteken a legmagasabb. A legfőbb veszedelmet az invazív fajok és a vadászat jelentik. Az emlősöket az élőhelyvesztés után leginkább fenntarthatatlan vadászat fenyegeti. Ennek most is meghatározó szerepe van Ázsiában, ahol az erdőirtások is rendkívül gyors tempóban zajlanak.
„A jelentés lehangoló olvasmány” – mondta Craig Hilton Taylor, az IUCN Vörös Listájának kezelője, a kiadvány társszerkesztője. „Azt bizonyítja, hogy a fajok kihalásának válsága olyan rossz, vagy még rosszabb, mint gondoltuk. De azt is mutatja, hogy a veszélyeztetett fajok milyen trendeket követnek, ezért a jelentés alapvető kelléke a döntéshozatali folyamatoknak. Ahogy rohanunk 2010 felé, a globális közösségnek bölcsen kell felhasználnia ezt a jelentést, hogy megfelelően tudja kezelni a helyzetet.”
A jelentés szerint egyelőre nem az éghajlatváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a vadon élő fajokra, de ez a helyzet hamarosan megváltozhat. 17 000 madárfaj, kétéltű és zátonyépítő korall biológiai jellemzőinek megvizsgálása után a jelentés készítői megállapították, hogy azok a fajok, amelyeket jelenleg nem fenyeget a kihalás veszélye, jelentős arányban érzékenyek az éghajlatváltozásra. Ezek közé tartozik a nem veszélyeztetett madarak 30 %-a, a nem veszélyeztetett korallok 51 %-a és a nem veszélyeztetett kétéltűek 41 %-a.
„Az IUCN Vörös Listája ablakot nyit korunk számos nagy globális kihívására, többek között az éghajlatváltozásra, az édesvízi ökoszisztémák pusztulására és a túlhalászatra.”– mondta Simon Stuart az IUCN Fajok Túlélése Bizottságának elnöke, a jelentés társszerkesztője. „Ha nem foglalkozunk bolygónk fenntarthatatlanságának alapvető okaival, akkor azok a magasztos célkitűzések, amelyekkel a kormányok csökkenteni kívánják a fajok kihalásának mértékét, semmit sem érnek.”
A jelentés teljes szövege itt olvasható (angolul)
