A magvak előkészítése, a vetés idejének kiválasztása

Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója X.

A magvak vetés előtti áztatása egyike az alternatív biokertészeti fogásnak. A Krisna-völgyi kertészek javaslatára a magokat egy-két órára kamilla és kakukkfű langyosra hűlt főzetébe áztattuk vetés előtt. Azt mondják, úgy lett volna az igazi, ha a tökféléket (tök, uborka, dinnye) tejben, a babféléket pedig tejsavóban áztatjuk, s csak az egyéb, kis méretű magvakhoz alkalmazzuk a kamillát és/vagy a kakukkfüvet és/vagy reszelt torma főzetet. De azért így is jó, ellenállóbbak lesznek a növények a kártevőkkel, betegségekkel szemben.

Az áztatás és a vetés között feltétlenül érdemes a magokat egy rövid időre száradni hagyni (épp csak a felszínük száradjon meg), hogy vetésnél ne tapadjanak a kezünkhöz, hanem peregjenek. Ha ezt nem tesszük, az eléggé megnehezíti – főleg a kisméretű –  magok egyenletes eloszlatását a sorban. (Ahogy ezt mi is megtapasztaltuk… nem baj, majd egyelünk, ahol túl sűrű lett.)

Noha már március elején elkezdtük a vetést, közben annyi Öko-völgyes programunk volt, hogy csak most tudjuk feltölteni a cikket. Nem baj, hiszen még mindig vetési idő van, sok fajt éppen áprilisban kell elvetni, néhányat pedig még később. Mi az elmúlt héten tettük szabad földbe a céklát és egy késői mángold fajtát. Azonban az sem mindegy, hogy a hónapon belül mit mikor csinálunk…

Mikor vessünk? – Vetési Naptár a mindennapokban

A biokertészeti módszerek közül Krisna-völgyi tanácsadóink második legfontosabb javaslata – a talaj szerves trágyázása után – a Hold és a bolygóállások figyelembe vétele gyakorlatilag minden kerti munkánál.

Tapasztalatok szerint a kozmosz jelentős hatást gyakorol a növények fejlődésére. Például másféle hatások érvényesülnek leszálló és felszálló holdfázis esetén (ez nem azonos a telő és fogyó Holddal!), és a különböző állatövi jegyek szerint. Hogy ez pontosan mit jelent, ahhoz nem értünk, szerencsére azonban rendelkezésünkre áll az ún. „Vetési naptár”, ami jól áttekinthetően, napra lebontva közli, hogy aznap termés-, virág-, levél- vagy gyökér nap van-e, illetve hogy mikor vannak az ültetési időszakok.

Termésnapon például olyan növényeket érdemes vetni és kapálni, gondozni, amelyeknek majd a termése (gyümölcse, hüvelyeseknél a magja, stb.) lesz ehető. Levélnapon foglalkozzunk a leveléért, száráért termesztett növényekkel (mángold, spenót), és így tovább.

A Krisna-völgyi tapasztalatok mellett még egy vonalon ráerősítést kaptunk a Vetési Naptár használatára: az egyik Fenntarthatósági Nyílt Napunkon vendégünk volt a Corvinus Egyetem soroksári bio tangazdaságának vezetőnője. Elmesélte, hogy évek óta végeznek tudományos kísérleteket a Vetési naptárral, és a kísérletek szignifikánsan igazolják a Vetési Naptár helyességét.
A Vetési Naptár megvásárolható a Biokultúra Szövetség irodájában: Budapest, VI. Anker köz 2-4. III/4.
www.biodin.hu
Tel.: 1/200-78-67

Amúgy személyes tapasztalat, hogy a Vetési Naptárhoz való igazodás újabb keretet ad az ember napjainak. Tudatosabb lehetek arról, hogy éppen ma éppen mit csináljak a kertben, és miért pont azt. Mert hát tennivalóból ugye nincs hiány…

Sikeres időbeosztást mindenkinek!

Szilvia

(„Az én biokertem” poszterhez pedig katt ide!)
A veteményes Somogyvámoson, a Gesztenyés vendégház portáján található.

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!