Egy házi rozsdafarkú pár idén már a második fészekalját röpteti házunk tornácán. Egy ilyen testalkatú rovarevő madárpár szezononként átlag 100 kg (!) ízeltlábút fogyaszt el, beleszámolva fiókáik etetését is (széncinkéken alapuló kutatások szerint). Ez meggyőző nagyságrend, számíthatunk tehát segítségükre bio veteményesünk és gyümölcsösünk rovarkártevői ellen!
1. Színessé teszi a szürkének tűnő telet. Vigyázat, éppen ahol ragyogó színű (termése és magja), ott mérgező!
Feljárnak kertünkbe az őzek. Csipegetik a fák rügyeit (tölgyeinket, mezei juharjainkat szeretik a legjobban), és főként tavaszi-nyári időszakban előszeretettel dörgölik agancsukat a fiatal fák törzséhez. Jó érzékkel pont a fiatal (3-6 éves) gyümölcsfáinkhoz. Ha sikerül elég mélyen és szélesen lehántaniuk a kérget, a fának annyi. Mit tehet ez ellen egy furfangos gazda, olcsó ún. „magyar […]
Tornácos parasztházunknak van egy fűtetlen része, kis ablakán alig szűrődik be fény. Mire lehet használni egy ilyen helyiséget? Limlomok raktározása mellett például arra, hogy még mielőtt a tőkén fonnyadni kezdene a szőlő, leszedjük, és egy kifeszített madzagra aggatjuk a fürtöket.
Tél vége felé járunk, és ilyenkor rég nem érzett izgalom lesz úrrá a kertészkedő hajlamú egyéneken. A hó jórészt elolvadt már a kertekben, és látványosan hosszabbodnak a nappalok. Most, hogy a tavasz mind gyorsabban közelít, ideje hozzálátni az álmok megvalósításához!
Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója XI. Azért is jó Somogyvámoson lakni, mert könnyen hozzájutunk érett marhatrágyához 🙂 Veteményesünk talaja ugyan még nem kiáltott érezhetően tápanyag utánpótlásért, de mi két év használat után úgy gondoltuk, itt az ideje.
Folytatjuk somogyvámosi honfoglalásunk történetét (az első rész itt olvasható). A fásítást illetően duplán is motiváltak voltunk. Egyrészről cserépkályhával fűtünk, amire bizony novembertől áprilisig pakolni kell a fát, ami pedig nem olcsó mulatság (noha a gázfűtéshez viszonyítva még mindig sokkal jobban járunk). Elég nagy földterület birtokában badarság lett volna hosszú távon is az erdőgazdaságokra alapozva tervezni […]
A mi falunkban gyakoriak a hosszú belterületi telkek. A mai – voltaképpen városias életet élő – falusiak többsége számára ezek a földterületek jórészt kihasználhatatlanok. Többségüknek nincsenek mezőgazdasági gépeik, nincsenek igavonó állataik. Mi történik hát ezekkel a földekkel?
Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója X. A magvak vetés előtti áztatása egyike az alternatív biokertészeti fogásnak. A Krisna-völgyi kertészek javaslatára a magokat egy-két órára kamilla és kakukkfű langyosra hűlt főzetébe áztattuk vetés előtt.
Egy (félig kezdő) biokertész pár naplója IX. A korai vetésű fajokat néhány hét leforgása alatt sikerült a helyükre tennünk: szabadföldbe vagy palántanevelési céllal tejfölös poharakba.