Ahány ház, annyi szokás, és ennek mintájára ahány ökofalu, annyi féle. Bár az ökofalvakkal szemben a legfőbb általános elvárás a környezetkímélő életforma, tapasztalatunk szerint közös ideológiai alap és működő társadalmi kapcsolatok, vagyis valódi közösség nélkül a rendszer nem fenntartható, az emberek pedig jó eséllyel boldogtalanok lesznek.
A Dél-Dunántúlt akár az „ökofalvak országának” is nevezhetnénk, hiszen a legtöbb hazai ökofalu itt található, méghozzá egyes kutatások szerint ezen a tájon él hazánk három legjobban működő közössége: Krisna-völgy, Gyűrűfű és Visnyeszéplak. Az Öko-völgy Alapítvány csapata a napokban rövid ökofalu-tanulmányutat tett a szomszédos élőfalvakba.
A Buda környéki iránytűben olvastuk. Bacsek Zoltánnak hálásan köszönjük azt, amit kérés nélkül, önként és önzetlenül mindnyájunkért tett. http://www.budakesziiranytu.hu/index.php?cikk=4996
A környezet szennyezése, a fajok sokféleségének csökkenése felborítja a természet érzékeny egyensúlyait és ez globális szinten nem kívánt változásokhoz vezethet. Ennek az a veszélye, hogy a Föld lassan lakhatatlanná válik a problémák következményeként. A világon számos közösség felismerte ezt, és megszervezte életkörnyezetét úgy, hogy az színtere lehessen egy teljes, boldog, méltó életnek.
A Magyar Élőfalvak Hálózata (MÉH) idén télen is megtartotta félévente sorra kerülő három napos találkozóját (2011. február 11-13.). Az Öko-völgy Alapítvány és Krisna-völgy részéről ketten-ketten vettünk részt az összejövetel második napján.
A napokban végzett Cake Baly Dániel, környezetmenedzsment szakirányú szakdolgozónk (BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki kar). Az alábbiakban néhány részletet közlünk a hazai ökofalvakról szóló összefoglaló munkájából, mely honlapunkról teljes egészében le is tölthető.
Hogyha valaki egyszerre törekszik igényes és egyúttal fenntartható életre, akkor falun kicsit könnyebb a dolga. Az alapszükségletek előteremtéséhez itt természetesebb módszerek kínálkoznak.
A városlakó, vagyis a termelési-fogyasztási lánc végén álló fogyasztó előtt is számos lehetőség áll, hogy részt vállaljon az éghajlati krízis csökkentéséből. Sok apró „zöld” változtatással már jelentősen hozzájárulhatunk a közelgő krízis enyhítéséhez. Aki azonban komolyan veszi szerepét, az megpróbál kiszállni a fogyasztási őrületből.