2008-ban világszerte 20 millióan váltak hajléktalanná környezeti katasztrófák következtében, amelyek gyakorisága a globális felmelegedés előrehaladtával tovább nő.
2008-ban világszerte 20 millióan váltak hajléktalanná környezeti katasztrófák következtében, amelyek gyakorisága a globális felmelegedés előrehaladtával tovább nő.
A koppenhágai klímacsúcson bemutatott tanulmány a természeti katasztrófákban elhunyt emberek száma és a keletkezett anyagi kár alapján becsülte meg az egyes országok klíma-kitettségét. Az 1990 és 2008 közötti időszakra vonatkozó adatokat a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a német Munich Re bocsátotta a kutatók rendelkezésére.
Sajnos már kijelenthető: a koppenhágai klímacsúcs – ha az eredeti célkitűzéseket nézzük – kudarccal ért véget. Egy következtetés mindenképpen levonható ebből… sokkal jobban tesszük, ha egyénekként változtatunk a dolgokon, legalább addig, amíg a politikai vezetők nem állnak a helyzet magaslatán.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kellene csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat 2020-ig – mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa Koppenhágában.
Európa négy országában vizsgálta Karácsony előtt az élelmiszereket a Növényvédelmi Akcióhálózat. Összesen 51 fejes salátát és 47 mandarint elemzett Bulgáriában, Hollandiában, Szlovákiában és Magyarországon. Ezek alapján állítható: nem mindig lehetünk boldogok attól, ami a karácsonyi asztalra kerül…
Afrikában az általános felmelegedés mára a legszegényebbek sorsát tovább nehezítő valósággá vált: aszályok és árvizek követik egymást, terjednek a betegségek, ember és állat egyaránt tanácstalan. Gyors ütemben sivatagosodik el India.
Oly sok mindent tehetünk (tehetnénk) a globális környezeti krízis csökkentésének érdekében, hogy felsorolni is hosszú lenne… Egy ausztráliai szervezettől (Learning Fundamentals) származó plakát képekben mutatja be a legfontosabb, leghatékonyabb teendőinket.
A gazdasági teljesítmény és a társadalmi jól-lét mérése címmel konferenciát rendeztek november 24-én az MTA-n
Részletek a neves fenntarthatósági szakember kibővített elemzéséből: „Amíg a múlt század az egyre növekvő fogyasztás, bővülő lehetőségek ideje volt az egész emberiség számára, a most zajló század a fokozatos, vagy viharos leépülések százada lesz. Az elkövetkező 10 év meg fogja mutatni, hogy az olcsó erőforrások hogyan tűnnek el, és hogy mit fog ez jelenteni a […]
Mit várhatunk a Klímacsúcstól? Mindenki ismeri a mondást: az idő – pénz. Ez az elkoptatott közhely arra szoktat, hogy alábecsüljük az idő fontosságát. Valójában az idő sokkal több, ezerszer értékesebb, mint a pénz!