A túllövés napja minden évben az a naptári dátum, amelyiken az emberiség fogyasztása meghaladja a Föld biokapacitását, azaz felhasználja mindazt az erőforrás mennyiséget, amelyet az adott évben a bolygó kizsákmányolása nélkül termelni tudunk. Adott területen (Föld), ahol az ökológiai lábnyom (terhelések) mértéke meghaladja a biokapacitást (eltartóképességet), fenntarthatatlanságról beszélünk.

Ha kifeszítünk egy rugót, majd elengedjük, visszaugrik eredeti formájába. Ha tovább húzzuk, még mindig visszaugrik – egészen addig, amíg el nem veszti ezt a képességét, és a rugó haszontalan drótdarabbá válik. A tudósok egy része attól tart, hogy pontosan ez történhet a Földdel, ha különböző rendszereit túlfeszítik.

A 2012-es Élő Bolygó Jelentés nemcsak környezetünk egyre fokozódó romlását mutatja be, hanem azt is, hogy van lehetőségünk változtatni. Képesek lennénk egy olyan fenntartható jövőt építeni, amelyben a Föld 2050-re várható 9-10 milliárd lakójának is jut elég víz, élelem és energia. A jelentés kiemeli a szegény és gazdag országok közötti különbségeket.

Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.

Az emelkedő élelmiszerárak kevés pozitívuma közé tartozik, hogy világszerte tudatosult, milyen fontos az élelmezés – állítja a brazil szakember, a FAO pár hete hivatalba lépett új főigazgatója, José Graziano da Silva. Kulcsfontosságúnak az élelemhez vagy a földhöz való hozzáférést tekinti, hogy az emberek meg tudják venni, esetleg termelni, amit esznek. „Van elég étel, de sokak, […]

Megerősödő városállamok, keményebbé váló hétköznapok, egy teljhatalmú világkormány és teljesen új szabályok – jövőkutatók szerint ilyen újdonságokat is hozhat a három éve tomboló, idén új mélységeket elérő pénzügyi válság.

2009. szeptember 25., 2010. augusztus 21. és 2011. szeptember 17. Idén, és az elmúlt két esztendőben ezekre a napokra esett az a pillanat, amikor az emberiség átlépte éves fogyasztási lehetőségeit. Az adósságválságok korában nem árt tudatosítani magunkban, hogy nem csupán cégek, bankok, országok, de az egész emberiség túllépte a számára biztosított hitel-keretet.

Egy felmérés szerint hetente csupán egy húsmentes nappal már hatalmas környezeti javulás lenne elérhető. Az is kiderült, hogy ha az USA-ban heti egy napon nem enne senki sem húst vagy sajtot, az olyan hatással lenne a környezetre, mintha 7,6 millió kocsit vonnának ki a forgalomból.

Láng István akadémikus szerint Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései.

Beszélgetés Dr. Gyulai Iván ökológussal, a fenntarthatóság egyik legjelentősebb magyar gondolkodójával.