Elképzelhető, hogy kedves Olvasónk már vegetáriánus, vagy valamikor a jövőben az lesz. Tételezzük fel, hogy ekkor találkozik egy régi ismerősével, aki még nem ismeri az Ön új táplálkozási szokásait. Ehhez az elképzelt beszélgetéshez szeretnénk néhány ötletet adni.
„Vegetáriánus receptek? Biztos megint csak unalmas saláták!” – sokaknak talán ez jut eszébe a húsmentes étkezésről. A közhiedelem szerint a növényi alapú étrend szegényes, vagy unalmas, amit csak napjainkban próbálnak meg szójareceptekkel kiegészíteni. A vegetáriánus szó azonban teljesen másra utal… A cikk végén egy csodás recept is olvasható.
„Jól tervezett vegán vagy más vegetáriánus típusú táplálkozás megfelelő bármely életszakaszban: terhesség alatt éppúgy, mint szoptatás idején vagy csecsemőkorban, gyermekkorban, serdülőkorban.” – állítja egy tudományos folyóiratban megjelent cikk (Canadian Journal of Dietetic Practice and Research, 2003. Vol 64. No 2).
Tudományos válaszok a hús nélküli táplálkozással kapcsolatos fenntartásokra. Dr. Farkas Veronika és Dr. Eszes Gabriella adják közre rövid orvosi véleményüket a húsmentes táplálkozás egészségügyi vonatkozásairól. Letölthető pdf formátumban (336 KB) Forrás: Védikus Tudományok Kutatóközpontja
Érdekes összefüggéseket tárt fel egy kutatómunka a lakto-vegetariánusok életmód szokásai és egy immár népbetegségnek számító anyagcserezavar, a ‘metabolikus X szindróma’ között. Rév Erzsébet diplomamunkája nagyító alá veszi, hogy a hús és tojásmentes táplálkozási formának és a hozzá kapcsolódó életmód szokásoknak az alapelvei mennyiben feleltethetőek meg a modern nyugati orvoslás metabolikus szindróma által „előhívott” prevenciós ajánlásainak.
Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az állattartó telepek évente több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek. Ez a két legfőbb üvegházhatást kiváltó gáz (együttesen több mint 90%-át teszik ki például az USA üvegházhatású gáz kibocsátásának).
A Poznani csúcstalálkozó szakemberei szerint környezetünk védelme érdekében változtatnunk kellene a húsfogyasztási szokásainkon, mert az állattenyésztés során több üvegházhatású gáz keletkezik, mint a közlekedés során. A hírt a New York Times is közreadta. Forrás: NOL
Egy remek kezdeményezés, minisztériumi támogatással! Az agrárgazdasági és népegészségügyi célt megvalósító „Naponta 3×3” program céljai egyaránt kedveznek a lakosságnak, a zöldség-gyümölcs termelőknek, a kereskedelemnek és a feldolgozóiparnak, valamint az egészségügynek. A program célja egy olyan irányú változás elindítása, aminek nincsenek vesztesei … hacsak a gyógyszergyártók nem 🙂 A program honlapcíme: http://www.3×3.hu
„Sokszor kérdezik tőlem, hogy mit tehet az egyén a klímaváltozás elleni küzdelemben a bolygó érdekében. Úgy vélem, hogy amihez a legkisebb erőfeszítés szükséges, az az, hogy csökkentsük a húsfogyasztásunkat. Életvitelünk átalakítása az, amit mindannyiunknak hatalmában áll megtenni.” A Nobel Béke-díjas ENSZ klímaszakértő „Globális figyelmeztetés” címmel tartott beszéde a hústermelés és az éghajlatváltozás összefüggését boncolgatta. A […]
Tudományos adatok is alátámasztják, hogy bárki egyszerűen környezet-és természetvédővé válhat. Csatlakozz te is a vegetáriánusok népes táborához!