Tanszékünk, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszéke 2008. október 8-án Együttműködési Keretszerződést írt alá a somogyvámosi Öko-völgy projekttel. A szerződés szakdolgozatok írását és szakmai gyakorlat elvégzését teszi lehetővé.
A lehetséges kutatási témák az alábbi területeket érintik: közösség, társadalom, kultúra, hagyomány, kisközösségek önfenntartása, fenntartható társadalom, egyén és társadalom, társadalmi rétegződés, társadalomfejlesztés, lokális identitás, környezetbarát/fenntartható gazdálkodás és életmód, ökológiai gazdálkodás, táj – ökológia – gazdálkodás, munka- és eszköz-néprajz, tárgy és életmód, ökológia és anyagi kultúra (a természeti erőforrások, tájlehetőségek kiaknázása a gazdálkodásban; táj és település, természeti környezet és építészeti kultúra), ökoturizmus, a globális-lokális problémakör kérdései stb.
A szerződés keretében terepmunkát illetve szakmai gyakorlatot végzők számára az Öko-völgy kedvezményes szállást és étkezést biztosít, és szakmailag is támogatja a hallgatókat.
Tanszékünkön a képzés része két hét kötelező terepgyakorlat, amit a hallgatók vagy önállóan, vagy egy kutatási projekthez kapcsolódva teljesíthetnek. Az Öko-völgy programmal kötött szerződésünk nagyszerű lehetőséget biztosít e terepgyakorlathoz.
Az együttműködés tanszéki felelőseként 2009. március 30. és április 5. között egy hetes terepgyakorlatot vezettem Öko-völgyben, ami egy, általam vezetett, két kredit értékű kutatószemináriumba illeszkedett. A szeminárium során először un. alapozó előadásokra került sor, ahol a fenntartható fejlődés elméletével és gyakorlatával, az ökofalu-mozgalom történetével, az ökofalvak célkitűzéseivel, alapelveivel és néprajzi-antropológia kutatásuk lehetőségeivel ismerkedhettek meg a hallgatók, illetve rövid betekintést kaptak a Krisna-hit és Krisna-völgy történetébe. Márciusban egynapos terepbejáráson voltunk, ahol az Öko-völgy program munkatársai bemutatták nekünk a falut, majd az alapozás után került sor a terepmunkára. A kurzus fennmaradó részében minden hallgató tartott egy kutatási beszámolót saját témájáról, majd pedig szemináriumi dolgozatot írt. A 12 hallgatóból 10 – a jól sikerült terepmunka hatására – szakdolgozatát is ebben a témában tervezi megírni.
A néprajzi-antropológiai terepmunka un. résztvevő megfigyelésen alapul, azaz a kutatók az interjúk, beszélgetések mellett, a közösség életének mélyebb megismerése érdekében részt vesznek a vizsgált csoport mindennapi életében. Ez esetünkben azt jelentette, hogy a néprajzos hallgatók részt vettek egyes szertartásokon, segítettek a kertészetben, együtt étkeztek a Krisna-hívőkkel stb.
Sokéves néprajzi-antropológiai kutatási tapasztalat után mondhatom, hogy a fogadtatás, ahogyan Krisna-völgy lakói a hallgatók munkájához hozzáálltak, egészen kivételes volt. Minden segítséget megkaptunk, mind Krisna-völgy vezetésétől, mind a völgy lakóitól. Ide kellene neveket írnom, de szinte mind a 130 nevet fel kellene sorolnom, hiszen mindenki segítette valamilyen módon a néprajzosok munkáját. A magam részéről külön szeretném megköszönni Krisna-völgy vezetőjének és az Öko-völgy projekt munkatársainak támogatását, és a szervezésben nyújtott sok-sok segítségüket. Nekik köszönhetem, hogy a terepgyakorlat egyébként (ezt minden terepmunkát vezető oktató tudja) rendkívül fáradtságos munkája számomra alig jelentett megterhelést, és szinte kizárólag csak a szakmai munkára kellett koncentrálnom.
Tehát mindenkinek jó szívvel ajánlom Öko-völgyet terepgyakorlatra és kutatásra egyaránt.
Dr. Farkas Judit
PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék
egyetemi adjunktus
Pécs, 2009. május 26.
