A környezettudatos gazdálkodás, a vegyi alapú trágyázás és rovarirtók mellőzése, révén sok gazdálkodó kétszeresére növelheti élelmiszer-termelését a fejlődő világban egy közelmúltban ismertetett ENSZ-jelentés szerint.
A kártevőket csapdába ejtő növények Kenyában és a kacsák használata a gyomnövények elleni harcban a bangladesi rizsföldeken jó példák arra, hogy milyen lépéseket lehet tenni a fokozott élelmiszer-termelésre a világ növekvő lakosságszáma mellett. A bolygó népessége az ENSZ szerint hétmilliárd lesz az idén, 2050-re pedig eléri a kilenc milliárdot.
„A mezőgazdaság keresztúthoz érkezett” – fogalmaz a világszervezet Olivier de Schutter, ENSZ-jelentéstevő által jegyzett tanulmánya. A szakember az élelemhez való jog ENSZ-küldöttje, azt tanulmányozza, miként lehetne csökkenteni a rekordot elérő élelmiszerárakat és eltérni az kőolajfüggő költséges ipari mezőgazdaságtól.
Az „agroökológia” révén a gazdaságok ellenállóbbak lennének az éghajlatváltozás jósolt hatásaival, így az áradásokkal, aszályokkal, valamint a tengerszint emelkedésével szemben. Utóbbi már így is túlságosan sóssá tette a friss vizet néhány partszakasz mentén az öntözéshez.
Az öko-gazdálkodással kísérletező – 57 országban folyó – projektek átlagosan 80 százalékos hozamnövekedést hoztak a termésben azzal, hogy természetes eljárásokat alkalmaztak a föld termőképességének fokozására és a kártevők elleni védekezésre. Afrikában zajló projektek azt mutatták, 3-10 éven belül lehetséges a termés megkétszerezése.
Olivier de Schutter szerint a legjobb hasznosulásra azokban a régiókban lehet számítani, amelyekben túl kevés erőfeszítést tesznek a mezőgazdaság területén. Példaként említette fekete-Afrikát, de emellett rendkívül kecsegtető tapasztalatokról számolt be Latin-Amerika és Ázsia egyes részei felől is.
Az élelmiszer-termelés költségei rendkívül szorosan követik a kőolajár alakulását – jegyezte meg a szakember. Az egyiptomi és tunéziai politikai földrengés részben kapcsolódik a megemelkedett élelmiszerárakhoz. Ha elszabadulnak az élelmiszerárak és a népesség képtelen lesz gondoskodni az élelmezésről, egyre több zavargó és bukott állammal számolhatunk – vélekedett az ENSZ-jelentéstevő. Megjegyezte azonban, hogy a fejlett országok képtelenek lennének a gyors agroökológiai váltásra, mert „függenek” egy ipari, kőolajalapú gazdálkodási modelltől.
Forrás: hirtv.hu
