Az előzőekben („A cserépkályha átrakás titkai – első és második rész”) beszámoltam arról, hogy a mesterek miként bontották le a kályhát, illetve bemutattam az újra-építéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Most következik talán a legizgalmasabb fázis, a voltaképpeni újra építés…
Idén Visnyeszéplak ökofalu és az Ópusztaszer környéki tanyavilág élőfalu-kezdeményezés képviselői is részt vettek a Krisna-völgyi aratófesztiválon. A társ-ökofalvakat elsősorban az ökrös géphasználat vonzotta, ezért a kézi kaszák mellett a tábla egy részén munkába álltak az ökrök és az ökrészek is.
A Krisna-völgy központját jelentő Templom körül, és a 12 hektáros gyűjteményes kertben járva mostantól sokfelé találkozhat a látogató fehér színű információs táblákkal. A napokban ugyanis elkezdődött az idén 10 esztendős Botanikus Kert növényeinek jeltáblázása.
A közelmúlt-béli (június 15-17.) élőfalu-találkozó kapcsán jártam először Nagyszékelyen, és igazán lenyűgözött! A korábban mintegy ezerötszázas lélekszámú faluba a szokásos kockaházak valahogy nem jutottak el, a legtöbb épület gyönyörű parasztház, felújítva, vagy felújításra várva.
Beszélgetés Dr. Gyulai Iván ökológussal, a fenntarthatóság egyik legjelentősebb magyar gondolkodójával.
Winkler Róbert – a tőle megszokott – szellemes és provokatív elemzése: az autózás, a nagyüzemi állattartás és húsevés „találkozása a műtőasztalon”. Egy figyelemre méltó és mértékadó vélemény, amelyet, bár nem minden vonatkozásban és következtetésében fogadunk el, mindenképp érdemes végigkövetni.
Egyik legkiválóbb szakdolgozónk, Kovács László diplomamunkáját a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetében írta környezeti antropológiából. A különlegesen érdekes és átfogó kutatás eredményeit mindenkinek érdemes megismernie, aki az ökofalvak és a fenntartható társadalomépítés iránt érdeklődik. A Krisna-völgyben végzett több hónapos kutatómunka gyümölcsét bemutató dolgozat teljes terjedelmében letölthető.
A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló szatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról – állítja Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője.
Kutatási eredmények szerint a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító kiváló hatásfokkal működik. Együttműködés keretében végzett kísérleteinkben azt találtuk, hogy mikroorganizmus-készítmény alkalmazása tovább javította a tisztítás hatékonyságát a kezelt ágyban. A kutatásról készített beszámoló letölthető
Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, illetve az észak-amerikai ciprusokról esett szó, a mostani írásban pedig az óvilági tölgyekről olvashatnak az érdeklődők.