A nívós Times magazin is felfigyelt fenntartható közösségünkre. 2009. február 9-i számukban „Önellátás” címmel tettek közzé rólunk egy rövid cikket, egy nagy méretű fotó kíséretében.
A nívós Times magazin is felfigyelt fenntartható közösségünkre. 2009. február 9-i számukban „Önellátás” címmel tettek közzé rólunk egy rövid cikket, egy nagy méretű fotó kíséretében.
Érdekes összefüggéseket tárt fel egy kutatómunka a lakto-vegetariánusok életmód szokásai és egy immár népbetegségnek számító anyagcserezavar, a ‘metabolikus X szindróma’ között. Rév Erzsébet diplomamunkája nagyító alá veszi, hogy a hús és tojásmentes táplálkozási formának és a hozzá kapcsolódó életmód szokásoknak az alapelvei mennyiben feleltethetőek meg a modern nyugati orvoslás metabolikus szindróma által „előhívott” prevenciós ajánlásainak.
A sumér birodalom, Babilon és Róma bukása egyaránt nagymértékben összefügg a meggondolatlanul alkalmazott gazdálkodási módszerekkel. A régi és jelenkori példák azt mutatják, hogy korántsem mindegy, hogy egy kultúra miképpen használja környezetének erőforrásait.
A Föld átlaghőmérsékletének kisebb változása is nagyobb kockázatot jelent az emberiségre és a környezetre, mint azt korábban hitték – állítja egy frissen nyilvánosságra hozott tanulmány.
Az egészségmegőrzés pillérei az ájurvéda szerint a belső és a külső tisztaság, a helyes étrend és a megfelelő életmód. Mindhárom területre nagy hangsúlyt fektetünk Krisna-völgyben, tehát holisztikus szemléletünkkel és életmódunkkal olyan modellt állítunk fel, amely az egész társadalom számára példa értékű lehet a kiegyensúlyozott, boldog és egészséges élet eléréséhez.
Az Ájurvéda India ősi gyógymódjait foglalja magában, s egyidős a Védákkal. E tudomány egészségfelfogását, mint a többi ősi rendszerét is, a holisztikus szemlélet jellemzi.
„Egy olyan életmód kialakításához, mely kiteljesítő és fenntartható a természeten belül, újra kell gondolnunk a kapcsolatainkat egymással és a természet többi részével.” Wackernagel és Rees Ökológiai lábnyomunk című könyve megpróbál ilyen gondolkodásra serkenteni.
Nemzetközi és hazai tudóscsoportok tanulmányai szerint a fenntarthatóság megteremtésének előfeltételei a következők: Erősíteni kell a helyi termelést és fogyasztást; Természetkímélő (ökológiai) gazdálkodást kell folytatni; Megújuló energiaforrásokat kell használni; Minden tekintetben takarékoskodni kell; Minél több embernek kell áttérnie a vegetarianizmusra. Ezek jelentik a továbbfejlődést a fenntarthatóság irányába. Kérdés, hogy ezúttal hallgatunk-e a kutatói véleményekre.
A napjainkban sokat emlegetett fenntartható fejlődés fogalmát több mint húsz évvel ezelőtt írták le először. Az ENSZ „Közös Jövőnk” jelentése (1987) szerint: „…a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”
Habár a kutatások eredményei alapján egyértelmű, mégsem kap megfelelő publicitást az éghajlatváltozás és a húsfogyasztás összefüggése. A hústermelés ma a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Az állattartó telepek évente több millió tonna szén-dioxidot és metánt termelnek. Ez a két legfőbb üvegházhatást kiváltó gáz (együttesen több mint 90%-át teszik ki például az USA üvegházhatású gáz kibocsátásának).