Vetni vagy nem vetni a téli tavaszban? Válasz egy olvasói kérdésre

Honlapunk hűséges olvasójának a címben szereplő időszerű, és sokunk számára érdekes kérdésére – úgy gondolom -, érdemes részletesen válaszolni.

A teljes kérdés így hangzott: „Ebben a kertbe csábító enyhe időben érdemes elvetni valamit? Spenótot, salátát, más növényeket? Tavaly február elején-közepén volt ehhez hasonló idő, akkor mindent elvetettem, amit kora tavasszal (borsó, saláta, spenót, gyökérzöldségek, hagymafélék stb.) szokás. Nem csak a jó idő miatt, hanem azért is, hogy később, ha zordabbra fordul az idő, ne csússzak el nagyon a korai vetésekkel. Tavaly ez nagyon jól sikerült: minden szépen kikelt, és elkerültem a tavasszal néha gondot okozó szárazságot. Igaz, a vetés után nem sokkal nagy hó esett, ami védte a duzzadó-csírázó magokat, aztán pedig olvadáskor szépen öntözgette őket.”

Válasz:

Nos, az áttelelő zöldségek témájáról már volt szó a honlapon. Katt ide

 Az erős fagyok beköszöntéig szedhetjük az ősszel vetett spenót…

Az említett cikkben felsorolt zöldségeket ősszel, általában szeptembertől lehet vetni, így télire már megerősödhetnek a növények, és télen, illetve kora tavasztól szedhetők. Itthon is esszük mostanában is a kertből az ősszel vetett rukkolát, tarlórépát, salátát, spenótot, a nyári vetésű, de földben hagyott petrezselymet, mangoldot és gumós édesköményt. Amíg le nem fagyott, fogyasztottuk a kaprot és koriander zöldet is. Ez volt tehát az őszi vetés esete.

…és rukkola leveleit

Van olyan lehetőség is, hogy a magokat november végétől kezdve – és ha jó az idő akár december közepéig is – vetjük. Ez az ún. tél alá vetés. A lényeg ekkor az, hogy a magok a téli csapadéktól a talajban megduzzadjanak, de ne csírázzanak ki. Tavasz táján, amikor számukra már optimális a hőmérséklet, akkor keljenek ki. Az ilyen növények hatalmas időbeli előnnyel indulnak, hiszen a talajra még épp csak rá tudunk menni, és elvégezni a tavaszi munkákat, vetéseket, de ők már kicsíráznak, növekszenek.
Tél alá vethető fajok: petrezselyem, sárgarépa (bár ezek tél alá vetve nem nevelnek olyan nagy gyökeret, mint tavaszi vetéssel), tavaszi saláta, madársaláta, zöldborsó, spenót, sóska, és a szakirodalom szerint lehet próbálkozni a káposztafélékkel is (ez utóbbit még nem próbáltam).

A télire kint hagyott petrezselyem zöldje fagyott állapotban is szedhető

Mindez azt jelenti, – és itt következik a válasz a mostani kérdésre – hogy ezek a növények többé-kevésbé fagytűrők, de tudni érdemes, hogy csíranövény állapotukban az erős fagyokat ők sem bírják. Ha tehát a tél folyamán vetünk (ún. téli vetést végzünk), akkor kockáztatunk. Két lehetőség van: 1.) ha enyhe idő következik, a magok kicsíráznak, ám ha ezután erős fagy érkezik, akkor a vetésünk elpusztul. 2.) Ha azonban a rövidebb-hosszabb hideg periódust felmelegedés követi, majd ezt követően enyhe marad az idő, akkor nyertünk több hetet a veteményezéssel, vagyis sokkal korábban indulhat a szedés is. Ez utóbbi szerencsés eset valósult meg tavaly a kérdezőnk kertjében is.

A tél alá vetés és a téli vetés során egyaránt sokat segíthetünk a talajhő fenntartásában, vagyis a fagyhatás csökkentésében, hogyha a sorközöket vékonyan mulcsozzuk (szalma, széna, falevél stb.). Télen ne mulcsozzunk vastagon, mert könnyen kipállanak a növények, és erősen vonzza a pockokat is.

Ha van elegendő vetőmagunk, szerintem érdemes próbálkozni a felsorolt fajok téli vetésével, hiszen nem sokat veszíthetünk, viszont ha sikerül, akkor nagyot nyerünk, ahogy az ismertetett tavalyi példa is mutatta.

Sok sikert kívánok a kertészkedéshez!
– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!