Folytatjuk somogyvámosi honfoglalásunk történetét (az első rész itt olvasható). A fásítást illetően duplán is motiváltak voltunk. Egyrészről cserépkályhával fűtünk, amire bizony novembertől áprilisig pakolni kell a fát, ami pedig nem olcsó mulatság (noha a gázfűtéshez viszonyítva még mindig sokkal jobban járunk). Elég nagy földterület birtokában badarság lett volna hosszú távon is az erdőgazdaságokra alapozva tervezni a családi tűzifa ellátásunkat.
8 thoughts to “Erdőkert létesítés egy belterületi parlagon”
Nagy fába vágtátok a fejszéteket… és szerintem nem igazán gondoltátok át a dolgot. Én a helyetekben vegyesen ültettem volna mindent úgy, hogy 2/3 része valamilyen gyümölcs legyen. Alma, körte, meggy, dió, mandula, gesztenye, mogyoró stb… Ilyen környezetben nem sok gondotok lett volna a kártevőkkel, és mégsem csak leveleket szüretelhettek volna… És ültettem volna néhány illatozó fafajtát is… hársfélék, ezüstfa, zselnicemeggy…
És a cserjék közül is előnyben részesítettem volna az ehető termést hozó fajtákat, vagy aminek a termését a madarak is szeretik…
Mindegy! Sok sikert!
Kedves Roberto!
Köszönjük a felvetést!
Valójában magunk is vegyesen telepítettünk, csak a cikk írása idején nem volt még végleges az elegyesítésben szereplő fajok listája, ezért nem írtam erről. Azóta került a hazai lombos fajok közé cseresznye, alma, körte és szilva is, és persze nem hiányzik a mézelő- és gyógynövény kislevelű hárs sem.
Üdvözlettel: Kun András
Kedves András, Roberto!
Elképesztően érdekes ez a téma számomra, nem olyan régen jött közel hozzám az az információ, hogy pl. az akác nem őshonos faj és kiszorítva más fajokat teljesen megváltoztatja az élő környezetét. Szeretém megtudni, hogy miért volt fontos gyümölcsfákat is ültetni a tüzifának szánt más fajok közé? Csak a kártevők miatt, ahogy Roberto írta? A nem mellékes gyümölcs termés „haszna” egyértelmű, de mivel tudomásom szerint a gyümölcsészetet különválasztottátok, ezért kérdezem, hogy esetleg van-e más szerepe is a gyümölcsösnek a tüzifa társaságában?
Üdvözlettel:
Pintér László
Kedves László!
Több meggondolásból is érdemes a fákat elegyesen ültetni. A növények a természetben is társulásokban fordulnak elő, az egy- vagy néhány fajos közösségek ritkák. Az elegyesség lehetővé teszi a növények számára, hogy segítsék egymást (például a levegő párásításával, kedvező mikroklíma-viszonyok és tápanyag-körforgalom biztosításával, és még sok minden mással). Az elegyes ültetés fontos abból a szempontból is, hogy így a kártevők terjedése is korlátozottabb, mint az egyfajú ültetvényekben.
A mi esetünkben szerepet játszott az is, hogy területünk mérete korlátozott, és a helykihasználás is jobb az elegyes ültetésnél.
Természetesen, a gyümölcsfák is szolgáltatnak faanyagot, főként az idősebb fák metszése, ifjítása során keletkezik a kályhában, kemencében eltüzelhető faanyag.
Összefoglalva: jobban érzik magukat a növények, hamarabb záródik az állomány, jobb mikroklíma alakul ki, gátolt a kártevők terjedése, és az elegyes gyümölcsös többféle haszonvétele lehetséges (pl. fa, avar, gyümölcs, méz, gyógynövény, széna).
Üdvözlettel:
András
Kedves „kertalkotók”!
Lászlónak igaza van abban, hogy kerülni kéne az adventív (nem őshonos), erősen gyomosító, diverzitást csökkentő fafajok használatát (pl.: fehér akác).Az akác jó tűzifa, de az erős sarjadzó, tarackoló és allopátiás hatása miatt egy hosszú távra tervezett erdőtársulásban nincs helye, így is itt van belőle a legtöbb egész Európában. Ha nitrogén-megkötés céljából akar valaki pillangós fát telepíteni, annak jobb megoldás szerintem a lepényfa, gyorsan nő, hosszú életű, és a magja hasznosítható.
Üdvözlettel: Gábor
Kedves Gábor!
A fehér akác ültetése nem ördögtől való, az energia mellett kiváló mézelő növény is egyben. Ha jól el van határolva a vegyeserdőtől az energiaerdő, akkor az akácos nem fogja „megtámadni” a többi területet. Az allopátiás hatása pedig inkább a szorosra zárt lombkorona miatt van, ez az idősebb akácerdők szélén tettenérhető. Ellenőrzött körülmények között az akác nem gyomosít.
Nem tudom, hogy végeztek-e kutatómunkát a fehér akác eredeti otthonában, de egészen biztos, hogy létezik akác-kompatibilis aljnövényzet is, meg kellene vizsgálni, hogy mi fejlődik alatta normálisan. El tudom képzelni, hogy pl akácerdőben vígan lehet újhagymát termelni…
Az fiatal akácerdőt még úgy is lehet hasznosítani, hogy odúkat helyeznek ki benne, amit benépesítenek az énekesmadarak, és így a szomszédos vegyeserdő vagy szántóföld kártevő-mentesítésével jó szolgálatot tesz a gazdának, pedig a tüzifa szüret még messze van.
Roberto hozzáfűzése gyakorlatias és meggondolandó mindenkinek, aki önellátásban gondolkozik. Amikor a gyakorlati szempontok kerülnek előtérbe, magyarán termelni kell, h legyen étel/ital, akkor megváltozik az ember perspektívája.
Mindazonáltal, az idegenhonos, és főleg a terjedésre hajlamos inváziós fajokkal vigyázni kell.
Nos, az akác Észak-Amerikában elegyfa, vagyis 5-10 más fafajjal alkot vegyes erdőket. Második lomkoronaszintben fordul elő, és persze, leteznek lágyszárú növények amik alatta élnek, és van több gomba- és rovarfaj, amely rá specializálódott.
Elegyetlenül telepítve az akácnak sem igazán jó ökologice – ez csak a gyors fatermésre vágyó ember számára előnyös.
Üdv, András
Én pont biogazdálkást tanulok – utólsó évemet húzom belőle. Ott szó volt a permakúltúráról, mert tulajdonképpen az erdőkert egyfajta permakúltúra. Azzal meg van egy kis hátrány, amely miatt igen kevesen vállalkoznak rá. Mégpedig az, hogy a jól működéséhez és beállásához sok év szükséges. Ezzel kapcsolatban a youtubeon van egy kisfilm. A címe A jövő farmja. Igaz angol nyelvű, de van fent ott egy feliratos verzió.
http://www.youtube.com/watch?v=xGf4C84T1uM