Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket!

7_100x100Az utóbbi években átélt/átvészelt aszályos és forró nyarak után sokunkban érett meg az elhatározás: nem hagyjuk veszni az őszi és tavaszi kertészeti munkák eredményét, nem várjuk meg, hogy az aszály idén is elpusztítsa a veteményesünk nagy részét. A Krisna-völgyi kertészektől kapott tanácsokkal felszerelkezve indultam el megvenni a szükséges alkatrészeket, és összeállítani a saját csepegtető szalagos hálózatunkat.

A mostani rövid írással, képriporttal a kedves Olvasó próbálkozását szeretném megkönnyíteni.

Az öntözőrendszer kiépítésének első fázisa a tervezés. Rajzoljuk le az ágyásrendszerünket, tervezzük meg, hogy hol fektetjük le a gerinc- és szárnyvezetékeket. A rendszer hálózatról is működtethető, ha pedig a gravitációs megoldást választjuk, akkor akár a ciszterna/hordó és a veteményes közötti 2-3 méteres szintkülönbség is elegendő.

Ha már kitapasztaltuk, hogy mennyi idő kell a megfelelő nedvesítéshez, akkor magára hagyhatjuk az öntözőrendszert, csak kinyitni és elzárni kell a vízcsapot. Ez az öntözési módszer rendkívül víztakarékos, és a növények számára is megfelelőbb, mint az esőztető vagy kannás öntözés. Ha a növényeink 10-15 cm-es magasságot elérték, akkor terítsünk mulcsot a sorközökbe, és a csőre is, így még hatékonyabb és víztakarékosabb a rendszer.

 

Tapasztalataink szerint is kiváló beszerzési forrás a Metra Kft. és a Monardella Bt. Mindkét helyen tanácsadással is segítik a vásárlókat.

Egy kiskerti méretű rendszerhez mindenképpen szükségünk van megfelelő átmérőjű csővezetékre (ebből készül a gerincvezeték), végzárókra, csapokra és csepegtető szalagra, esetleg T-idomokra és szűrőre is. A kerti csaphoz illesztés alkatrészeit is megvásárolhatjuk az említett helyeken.

1

A végzáró elem szétszedve…

2

… és a cső végére szerelve

3

A T-idom, amivel a gerincvezetéket tudjuk elágaztatni

4

Ha ciszternából, illetve esővízzel öntözünk, akkor mindenképpen illesszünk a rendszerbe egy szűrőt, mert különben az apró szennyeződések hamar eltömítik a csepegtető szalagot

5

A csapokat a gerincvezetékre szereljük oly módon, hogy 15 mm átmérőjű fúróval a gerincvezetéket kifúrjuk, a lyukba illesztünk egy gumitömítést (a képen jobbra), majd ebbe a csapot

6

A csepegtető szalag tekercsben…

7

… és a gerincvezetékre szerelt csaphoz rögzítve

 

A csepegtető szalag végét legegyszerűbben úgy zárhatjuk le, hogy többször visszahajtjuk, majd egy levágott, 4-5 cm-es darabot ráhúzva rögzítjük

 

8 A kertünkben összeállított, már működő rendszer

 

Fontos, hogy a csepegtető szalagot a kék csíkokkal felfelé fektessük a földre. A rendszert télire mindenképpen szereljük szét, és lehetőleg száraz helyen tároljuk. A szalag tapasztalatok szerint így 2-3 szezont is kibír, utána cserélni kell, a többi elemek – ha óvatosan bánunk velük – évtizedes időtávlatban is működőképesek maradnak.

Az alkatrészek összeszerelése rendkívül egyszerű és gyors, akár néhány órás kellemes családi program is lehet. Az eredmény pedig nagyon látványos és végtelenül hasznos!

 

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

 

5 hozzászólás to “Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket!”

  • Peti:

    Sziasztok,

    klassz a blog, de ha egy jó tanácsot elfogadtok, akkor a kiemelésre nem aláhúzást használtok, ami mint tudjuk az interneten a linkeket jelenti (többek között pl. a ti oldalsávotokban is), mert ez egy kicsit kényelmetlenné teszi a használatot.

    témához: ha esővízzel öntöztök, akkor milyen nyomás kell ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, és ezt milyen módon éritek el? Az esővizet ülepítitek vmilyen módon?

  • kunandras:

    Köszönöm a tanácsot! Javítottam a jelzett részeket. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a cikk feltöltésekor ferdével szedett szövegrészeket a WordPress a honlapon aláhúzottként jelzi, ebből adódott a jelzett probléma. Megszüntettem a tipizálást, így már egyértelmű, hogy melyik a link.)

    Válasz a kérdésedre: A csepegtető szalagos rendszer előnye, hogy 0,2-0,3 bar nyomással is működik, vagyis 2-3 méter szintkülönbség is elegendő ahhoz, hogy megfelelő sebességgel és egyenletesen öntözzön.

    Üdv: András

  • Erdős István:

    Üdv,

    A telepitési költség mekkora kertre értendően jött ki 20 ezer forintra?

    Tisztelettel
    Erdős István

  • kunandras:

    Kedves István!
    100 négyzetméteres a veteményes.
    Az ára azért ennyi, mert én esővízzel öntözök, amit meg kell szűrni. Az összeg negyede a szűrő ára. A többi alkatrészből annyit vettem (csövek, csapok), hogy évekig elég pótlásnak.
    Üdvözlettel: Kun András

  • Takács László:

    Eddig még sehol sem olvastam arról, hogy az öntözőrendszer csövei csak 2-3
    szezont bírnak ki. Ezt elég rövid időnek tartom figyelembe véve a költségeket. Persze drágább slagokkal is jártam már így. Talán itt is a tervezett avultatásról lehet szó.

    Köszönettel
    Takács László

Hagyj üzenetet

Time limit is exhausted. Please reload the CAPTCHA.

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
Új film – Egyszerű élet, emelkedett szintű gondolkodás Már fejjük, még szopizik…
Fotógaléria
Loading...
image bhakti_kert_4-jpg image dscn7275-jpg image img_0166-jpg image img_0092-jpg image bhakti_kert_5-jpg image bhakti_kert_7-jpg image dscn7261-jpg image bhakti_kert_1-jpg image img_0057-jpg image img_0099-jpg image bhakti_kert_2-jpg image img_0079-jpg

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Véges rendszerben végtelen növekedést csak az őrültek és egyes közgazdászok képzelnek el."
Kenneth E. Boulding (filozófus, közgazdász)