Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket!

7_100x100Az utóbbi években átélt/átvészelt aszályos és forró nyarak után sokunkban érett meg az elhatározás: nem hagyjuk veszni az őszi és tavaszi kertészeti munkák eredményét, nem várjuk meg, hogy az aszály idén is elpusztítsa a veteményesünk nagy részét. A Krisna-völgyi kertészektől kapott tanácsokkal felszerelkezve indultam el megvenni a szükséges alkatrészeket, és összeállítani a saját csepegtető szalagos hálózatunkat.

A mostani rövid írással, képriporttal a kedves Olvasó próbálkozását szeretném megkönnyíteni.

Az öntözőrendszer kiépítésének első fázisa a tervezés. Rajzoljuk le az ágyásrendszerünket, tervezzük meg, hogy hol fektetjük le a gerinc- és szárnyvezetékeket. A rendszer hálózatról is működtethető, ha pedig a gravitációs megoldást választjuk, akkor akár a ciszterna/hordó és a veteményes közötti 2-3 méteres szintkülönbség is elegendő.

Ha már kitapasztaltuk, hogy mennyi idő kell a megfelelő nedvesítéshez, akkor magára hagyhatjuk az öntözőrendszert, csak kinyitni és elzárni kell a vízcsapot. Ez az öntözési módszer rendkívül víztakarékos, és a növények számára is megfelelőbb, mint az esőztető vagy kannás öntözés. Ha a növényeink 10-15 cm-es magasságot elérték, akkor terítsünk mulcsot a sorközökbe, és a csőre is, így még hatékonyabb és víztakarékosabb a rendszer.

 

Tapasztalataink szerint is kiváló beszerzési forrás a Metra Kft. és a Monardella Bt. Mindkét helyen tanácsadással is segítik a vásárlókat.

Egy kiskerti méretű rendszerhez mindenképpen szükségünk van megfelelő átmérőjű csővezetékre (ebből készül a gerincvezeték), végzárókra, csapokra és csepegtető szalagra, esetleg T-idomokra és szűrőre is. A kerti csaphoz illesztés alkatrészeit is megvásárolhatjuk az említett helyeken.

1

A végzáró elem szétszedve…

2

… és a cső végére szerelve

3

A T-idom, amivel a gerincvezetéket tudjuk elágaztatni

4

Ha ciszternából, illetve esővízzel öntözünk, akkor mindenképpen illesszünk a rendszerbe egy szűrőt, mert különben az apró szennyeződések hamar eltömítik a csepegtető szalagot

5

A csapokat a gerincvezetékre szereljük oly módon, hogy 15 mm átmérőjű fúróval a gerincvezetéket kifúrjuk, a lyukba illesztünk egy gumitömítést (a képen jobbra), majd ebbe a csapot

6

A csepegtető szalag tekercsben…

7

… és a gerincvezetékre szerelt csaphoz rögzítve

 

A csepegtető szalag végét legegyszerűbben úgy zárhatjuk le, hogy többször visszahajtjuk, majd egy levágott, 4-5 cm-es darabot ráhúzva rögzítjük

 

8 A kertünkben összeállított, már működő rendszer

 

Fontos, hogy a csepegtető szalagot a kék csíkokkal felfelé fektessük a földre. A rendszert télire mindenképpen szereljük szét, és lehetőleg száraz helyen tároljuk. A szalag tapasztalatok szerint így 2-3 szezont is kibír, utána cserélni kell, a többi elemek – ha óvatosan bánunk velük – évtizedes időtávlatban is működőképesek maradnak.

Az alkatrészek összeszerelése rendkívül egyszerű és gyors, akár néhány órás kellemes családi program is lehet. Az eredmény pedig nagyon látványos és végtelenül hasznos!

 

– Kun András –

Szeretne többet tudni az önellátás gyakorlatáról?

Keresse könyvsorozatunkat!

Önellátás

 

 

5 hozzászólás to “Hozzuk létre saját öntözőrendszerünket!”

  • Peti:

    Sziasztok,

    klassz a blog, de ha egy jó tanácsot elfogadtok, akkor a kiemelésre nem aláhúzást használtok, ami mint tudjuk az interneten a linkeket jelenti (többek között pl. a ti oldalsávotokban is), mert ez egy kicsit kényelmetlenné teszi a használatot.

    témához: ha esővízzel öntöztök, akkor milyen nyomás kell ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, és ezt milyen módon éritek el? Az esővizet ülepítitek vmilyen módon?

  • kunandras:

    Köszönöm a tanácsot! Javítottam a jelzett részeket. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a cikk feltöltésekor ferdével szedett szövegrészeket a WordPress a honlapon aláhúzottként jelzi, ebből adódott a jelzett probléma. Megszüntettem a tipizálást, így már egyértelmű, hogy melyik a link.)

    Válasz a kérdésedre: A csepegtető szalagos rendszer előnye, hogy 0,2-0,3 bar nyomással is működik, vagyis 2-3 méter szintkülönbség is elegendő ahhoz, hogy megfelelő sebességgel és egyenletesen öntözzön.

    Üdv: András

  • Erdős István:

    Üdv,

    A telepitési költség mekkora kertre értendően jött ki 20 ezer forintra?

    Tisztelettel
    Erdős István

  • kunandras:

    Kedves István!
    100 négyzetméteres a veteményes.
    Az ára azért ennyi, mert én esővízzel öntözök, amit meg kell szűrni. Az összeg negyede a szűrő ára. A többi alkatrészből annyit vettem (csövek, csapok), hogy évekig elég pótlásnak.
    Üdvözlettel: Kun András

  • Takács László:

    Eddig még sehol sem olvastam arról, hogy az öntözőrendszer csövei csak 2-3
    szezont bírnak ki. Ezt elég rövid időnek tartom figyelembe véve a költségeket. Persze drágább slagokkal is jártam már így. Talán itt is a tervezett avultatásról lehet szó.

    Köszönettel
    Takács László

Hagyj üzenetet

1%
Az Öko-völgy Alapítvány adószáma:
18786435-1-14

2017-ben 403.431 Ft felajánlás segíti ismeretterjesztő tevékenységünket. Köszönjük!
Tanfolyamaink
Legközelebbi időpontok:
2018. január 20.
Keresés
Webshop
Ökovölgy hírlevél
E-mail cím:*
Név:*
E-mail cím újra:*
Kisfilmek
“Az étel nem a boltból származik.” Film Sivaráma Swamival Rovarpusztító rozsdafarkúak biokertünkben – kisfilm

Kiadványaink
Szakdolgozóink
Az Öko-völgy Alapítvány konzultációs segítségével eddig 48 hallgató védte meg szakdolgozatát.
Védjegy használati jog
Idézet
"Ne egyél húst, járj biciklivel, és legyél mértékletes vásárló – így segítheted a globális felmelegedés megfékezését."
Rajendra Pachauri (az IPCC Nobel-békedíjas vezetője)