Madármentő Izabella

Izabella fajtájú direkt termő (vastag héjú) szőlőfajtánk teraszunk árnyékolója. Idén jó sok termést hozott, maradt belőle bőven. Lustaságból? Madárvédelemből? Mindenesetre fent hagytuk a szőlőszemeket. Most, hogy február végén megérkezett a hó – de úgy rendesen, elkezdtek komolyabban rájárni a madarak. .

Tovább
Ha madáretetés, akkor napi rendszerességgel!

A hófödte tájban énekesmadaraink nehezebben találnak élelmet. Az erdőből az eddigieknél többen húzódnak a falvakba, kertvárosokba, zöldövezetekbe. Magvakkal, zsíros-magvas cinkegolyókkal segíthetünk nekik. FONTOS! Ha egyszer elkezdtük az etetést, akkor a továbbiakban egyetlen nap se maradjon ki,

Tovább
A karvalyok szerint is jó ötlet a téli madáretetés

A kis énekesmadarak szívesen látogatják télen a madáretetőt. Fontos, hogy ha egyszer elkezdjük az etetést, akkor tél végéig egyetlen napot se hagyjunk ki, mert madaraink számítanak erre az élelemforrásra. Igaz, a ragadozó karvaly is könnyen rászokik ezekre a helyszínekre, hiszen itt viszonylag könnyen tud madarakat zsákmányolni.

Tovább
Az erdei fülesbaglyok szerint még tél van

A belterületi fákon telelő erdei fülesbaglyok álmosan kukucskálnak le ránk a nappali fényben. Somogyvámoson se hó, se hideg, mégis téli a hangulat a jól megszokott fülesbaglyoknak köszönhetően…

Tovább
Állóvizeink természetes egyensúlya

Az iskolában azt tanuljuk, hogy a tavak, holtágak sorsa idővel a feltöltődés. A virágos növények (lebegő és gyökerező hínárok) fokozatosan elfoglalják szinte a teljes szabad vízfelületet, és az algák is növelik a biomassza mennyiségét. A folyamat kisebb vizeknél gyorsabb, nagyobb vizeknél lassabb, de mindenütt halad. De hol van akkor az előbb említett egyensúly?

Tovább
Milleniumi tölgyek

Az Öko-völgy Alapítvány a Somogyvámosért Egyesülettel közösen pályázatot adott be. A pályázatírás kapcsán kutatásokat végeztünk a Krisna-völgyben álló két idős tölgyfa történetéről. A legérdekesebb részleteket most megosztjuk honlapunk olvasóival is.

Tovább