Idén Visnyeszéplak ökofalu és az Ópusztaszer környéki tanyavilág élőfalu-kezdeményezés képviselői is részt vettek a Krisna-völgyi aratófesztiválon. A társ-ökofalvakat elsősorban az ökrös géphasználat vonzotta, ezért a kézi kaszák mellett a tábla egy részén munkába álltak az ökrök és az ökrészek is.
A Krisna-völgy központját jelentő Templom körül, és a 12 hektáros gyűjteményes kertben járva mostantól sokfelé találkozhat a látogató fehér színű információs táblákkal. A napokban ugyanis elkezdődött az idén 10 esztendős Botanikus Kert növényeinek jeltáblázása.
Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, illetve az észak-amerikai ciprusokról esett szó, a mostani írásban pedig az óvilági tölgyekről olvashatnak az érdeklődők.
Bebizonyosodott, hogy a Krisna-völgyi gyerekek amellett, hogy ökologikusan élnek, valódi környezettudatosságról is számod adnak. Az Alapítványunk mintaterületén működő ökoiskola tanulói most újabb szép eredménnyel örvendeztették meg tanáraikat és szüleiket.
Eredetileg a somogyvámosi Krisna-völgy kezdeményezésére indult ez a rendezvénysorozat, s azóta minden évben más-más európai Krisna-tudatú farmközösség szervezi meg. Célja a tapasztalatcsere, a gyakorlati tudás és a hasznos projekt ötletek átadása egymásnak.
Szerencsésnek mondhatja magát, aki hozzájuthat az ún. „etikus” tejhez. Mi ilyen helyzetben vagyunk, mert Somogyvámoson élünk, és lakhelyünktől egy karnyújtásnyira működik az ország egyetlen olyan tehenészete, ahol…
Tisztában lenni azzal, hogy melyek a valódi, és melyek a szükségtelen igények. Puritánabb életre kell törekedni, keresni a környezettudatos megoldásokat mindennapjainkban, ez az, ami minden napot a Föld Napjává tehet.
Az előző részben („A cserépkályha átrakás titkai”) eljutottunk a kályha visszabontásáig. A cserépkályha alsó részét meg lehetett őrizni, ki kellett azonban bontani a tűztér ajtaját, és újra kell majd építeni a szétégett belső részeket. A folytatásban most az újra-építés anyagairól mutatunk be képeket.
A cserépkályha építésről szóló korábbi cikkeink („A cserépkályha-építés fortélyai” és „Egy szívmelengető lehetőség”) nagy népszerűségén felbuzdulva most újabb, több részes sorozattal jelentkezünk. Ezúttal a cserépkályha javításáról, újra-építéséről lesz szó – sok-sok képpel illusztrálva.
Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a gyakran hangoztatott megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részében a jegenyefenyőkről esett szó, a mostani írásban pedig az észak-amerikai ciprusokról olvashatnak az érdeklődők.