Bede-Fazekas Ákos, aki a közelmúltban végzett a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán, egyebek mellett Krisna-völgyben is folytatott kutatásokat. Honlapunk számára írott cikkében a szakdolgozati téma rövid összefoglalását adja.
Bede-Fazekas Ákos, aki a közelmúltban végzett a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán, egyebek mellett Krisna-völgyben is folytatott kutatásokat. Honlapunk számára írott cikkében a szakdolgozati téma rövid összefoglalását adja.
A II. Fenntarthatósági Konferencián többször hallhatunk arról, hogy nem lehet beszélni a társadalmi fenntarthatóságról a gazdálkodás- és a természetes ökoszisztémák fenntarthatóságának megteremtése nélkül. Ugyanígy, nem beszélhetünk a gazdálkodás fenntarthatóságról sem, ha a talajt, a növényeket és állatokat nem kezeljük fenntartható módon.
Ahhoz, hogy az éghajlatváltozás hatásai következtében várható krízishelyzetet kezelni tudjuk, átfogó szemléleti változásnak kell kibontakoznia. Olyan elvekre gondolok, amelyek garantálják, hogy globális jelentőségű kérdésekkel kapcsolatban (fogyasztás változásai, erdők kezelése-kivágása, szén-dioxid kibocsátás stb.) az emberek ne dönthessenek felelőtlenül, ne cselekedhessenek az ökologikus elveknek ellentmondóan.
Amikor vendégek érkeznek Krisna-völgybe, gyakran csodálkozva állapítják meg, hogy itt milyen nagy zöld területek vannak, és a megszokotthoz képest mennyire nyugodt az élet. Ilyenkor el szoktuk mondani, hogy ez nem valamiféle csoda, esetleg véletlen következménye, hanem tudatos gazdálkodás, tájformálás és közösségépítés eredménye.
Barsi Attila (Rádhakantha dász), Krisna-völgy mezőgazdasági igazgatója a II. Fenntarthatósági konferencián (Siófok-Somogyvámos, 2009-10-15) elhangzott előadásának összefoglalója. Letölthető teljes hang- és előadás-anyag
Mrigári, a vadász története. A hírhedt vadász kalandját már az ősi védikus írások is említik. Mrigári arról volt nevezetes, hogy ártatlan állatok életének kioltásában lelte örömét. De nem csak azért tette ezt, hogy húst egyen, hanem hogy örömmel nézze végig lassú haláltusájukat.
Az álláshely meghirdetésének oka, hogy Krisna-völgy 16 éve működő biokertészetét 2010-ben három részre osztjuk: az önellátást biztosító zöldségkertészetre, a gyümölcsészetre és a nagyobb mennyiségben, de kisebb fajgazdagságban külső piacra termelő zöldség- és gyümölcs egységre (a fejlesztés mértékétől függően 1-7 ha).
Egy korábbi cikkben (A közös munka gyümölcsei) a Krisna-völgyi kertészet 2009. évi eredményeit mutattuk be. Mostani írásunkban a kertészet munkájával szorosan összekapcsolódó tehenészeti tevékenységről szólunk.
Krisna-völgy kertészete 2009-ben is eredményes évet zárt. Ez derült ki a közösség vezetőinek közelmúlt béli beszámolójából. Az ökofalu apraja-nagyja jelenlétében tekintették át, hogy miként sikerült megvalósítani a tavaszi kertészeti terveket.
Krisna-völgy organikus biokertészete a vegyszermentes gazdálkodás elkötelezett híve, melyből szerencsére már mintegy 15 éves tapasztalattal rendelkezik. Jó hír, hogy az elmúlt hetekben sikerült betakarítanunk az idei közel 8! tonnás termés nagy részét.