Bea és Jóska fél évvel ezelőtt költözött be az új házba két kisgyermekükkel. Már a tervezés előtt eldöntötték: nem alakítanak ki rendkívül környezetszennyező – mégis általánosan elterjedt – vízöblítéses vécés rendszert, hanem alomszéket fognak használni.
A vízöblítés nélküli toalettek első nemzedékét még nagyszüleink kerti árnyékszékei jelentették. Bár ökológiai szempontból nem biztosítottak tökéletes megoldást (lásd 5. cikkünket), évszázadokon keresztül kielégítették használóik igényeit.
A komposztáló toalettek használata, működtetése megköveteli a komposztálás folyamatának alapszintű ismeretét. Mostani írásunkban a következő kérdésekre keressük a választ: Miért jobbak a komposztáló toalettek? Hogyan használjuk őket? Mi történjék a tartalmukkal?
A komposzt toalettek ökológiai jelentősége már csak azért is vitathatatlan, mert hozzájárulnak egy hulladék nélküli társadalom megteremtéséhez, és egy olyan holisztikus szemléletmód kialakításához, amely a dolgokat összefüggéseiben látja, így megoldást kínál a több területet érintő problémák egységes kezelésére.
Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most is jól jöhet … A növényzet és a talaj még őrzi a hétszáz évvel ezelőtt pusztulásnak indult csatornahálózat nyomait a […]
Hémangi, neves vegetáriánus szakácsunk, nagy sikerű könyvek szerzője, ezúttal a kánikulai időszakra lát el bennünket praktikus tanácsokkal.
Amikor szóba kerül, hogy az élelmiszer termelő rendszerünknek milliónyi organikus kiskerten és közepes családi gazdaságon kellene alapulnia, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Gúnyos megjegyzések hangoznak el, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta erről valaki Oroszországot?!
Kolumbusz első amerikai útja előtt ez az ősi kisázsiai származású kultúrnövényünk volt „a bab”. A rómaiak terjesztették el egész Európában, ahol a középkorra az egyeduralkodó hüvelyes termény a lóbab lett. Eredetileg a babon csak a lóbabot értették, később vált szét a közönséges bab (Phaseolus) és a lóbab (Vicia) elnevezés. Egyes vidékeken ma is termesztik, de […]
Molnár Géza szakmai vezetésével és az Ökotárs Alapítvány támogatásával készült az a rövid videófilm, amely közérthetően bemutatja, hogy miről van szó a tájhasználat és vízgazdálkodás kapcsán: élni, vagy felélni?
Mivel a rendszer háztartások szintjén is kivitelezhető, néhány tippel szeretnénk szolgálni a családi méretű tisztítók tervezéséhez és létesítéséhez.