Bebizonyosodott, hogy a Krisna-völgyi gyerekek amellett, hogy ökologikusan élnek, valódi környezettudatosságról is számod adnak. Az Alapítványunk mintaterületén működő ökoiskola tanulói most újabb szép eredménnyel örvendeztették meg tanáraikat és szüleiket.
Eredetileg a somogyvámosi Krisna-völgy kezdeményezésére indult ez a rendezvénysorozat, s azóta minden évben más-más európai Krisna-tudatú farmközösség szervezi meg. Célja a tapasztalatcsere, a gyakorlati tudás és a hasznos projekt ötletek átadása egymásnak.
Szerencsésnek mondhatja magát, aki hozzájuthat az ún. „etikus” tejhez. Mi ilyen helyzetben vagyunk, mert Somogyvámoson élünk, és lakhelyünktől egy karnyújtásnyira működik az ország egyetlen olyan tehenészete, ahol…
Ahány ház, annyi szokás, és ennek mintájára ahány ökofalu, annyi féle. Bár az ökofalvakkal szemben a legfőbb általános elvárás a környezetkímélő életforma, tapasztalatunk szerint közös ideológiai alap és működő társadalmi kapcsolatok, vagyis valódi közösség nélkül a rendszer nem fenntartható, az emberek pedig jó eséllyel boldogtalanok lesznek.
A Dél-Dunántúlt akár az „ökofalvak országának” is nevezhetnénk, hiszen a legtöbb hazai ökofalu itt található, méghozzá egyes kutatások szerint ezen a tájon él hazánk három legjobban működő közössége: Krisna-völgy, Gyűrűfű és Visnyeszéplak. Az Öko-völgy Alapítvány csapata a napokban rövid ökofalu-tanulmányutat tett a szomszédos élőfalvakba.
Folytatjuk somogyvámosi honfoglalásunk történetét (az első rész itt olvasható). A fásítást illetően duplán is motiváltak voltunk. Egyrészről cserépkályhával fűtünk, amire bizony novembertől áprilisig pakolni kell a fát, ami pedig nem olcsó mulatság (noha a gázfűtéshez viszonyítva még mindig sokkal jobban járunk). Elég nagy földterület birtokában badarság lett volna hosszú távon is az erdőgazdaságokra alapozva tervezni […]
A mi falunkban gyakoriak a hosszú belterületi telkek. A mai – voltaképpen városias életet élő – falusiak többsége számára ezek a földterületek jórészt kihasználhatatlanok. Többségüknek nincsenek mezőgazdasági gépeik, nincsenek igavonó állataik. Mi történik hát ezekkel a földekkel?
A keszhelyi Pannon Egyetemről érkezett hozzánk néhány napja Dr. Jolánkai Péter tanársegéd és hallgatókból álló csapata, hogy folytassák a tavaly ősszel megkezdett kutatást. Az alábbiakban benyomásaikról, Krisna-völgyi élményeikről olvashatunk beszámolót
A 200 százalékos gabonaár növekedésnek fő oka a hús iránti egyre nagyobb kereslet, és a bioüzemanyag előállítása.
„Vigyél vissza Krisnához! – Párválasztás és annak társadalmi aspektusai a somogyvámosi Krisna-völgyben” címmel nyerte el György Réka a rangos XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia Társadalomtudományi szekciójának különdíját.