2009. szeptember 25., 2010. augusztus 21. és 2011. szeptember 17. Idén, és az elmúlt két esztendőben ezekre a napokra esett az a pillanat, amikor az emberiség átlépte éves fogyasztási lehetőségeit. Az adósságválságok korában nem árt tudatosítani magunkban, hogy nem csupán cégek, bankok, országok, de az egész emberiség túllépte a számára biztosított hitel-keretet.
Bede-Fazekas Ákos okleveles tájrendező- és kertépítőmérnök, korábbi szakdolgozónk, a Szép Kertek című folyóirat számára írott cikksorozatában a megelőzés helyett az alkalmazkodásra helyezi a hangsúlyt. A cikksorozat előző részeiben a jegenyefenyőkről, az észak-amerikai ciprusokról, valamint az óvilági tölgyekről esett szó, a mostani írásban pedig az amerikai ikertűs fenyőkről olvashatnak az érdeklődők.
Bár hazánk környezeti állapota ma még lehetővé teszi, hogy a madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet, de az etetők nagy könnyebbséget és biztonságot jelentenek a környéken élő madaraknak, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. A Magyar Madártani Egyesület (MME) által kiadott tájékoztatót minden madárkedvelőnek érdemes elolvasnia.
Az Öko-völgy Alapítvány immár negyedszer rendezett konferenciát Krisna-völgyben. Október 5-i rendezvényünkön 132 vendég vett részt. A konferencia témája idén az ökológiai gazdálkodás volt: élménygazdag, inspiráló terepi bemutatókon keresztül igyekeztünk átadni a Krisna-völgyi biogazdaság tapasztalatait.
Krisna-völgyi élőshow és szakértői kerekasztal. 2011. október 5-én, Krisna-völgyben. Közeledik a jelentkezési határidő (2011. szept. 30.)! A részletes program, a jelentkezés feltételei és módja letölthető, ide kattintva (pdf, 101 KB), illetve alább olvasható.
Érdekelnek az ökofalvak? Testközelből szeretnéd látni, honnan kerülnek a termények a bioboltok polcaira? Te magad is kipróbálnád a szelíd gazdálkodás fogásait? Szeretnéd, ha meggyőznénk: a vajköpülés pofonegyszerű dolog? Nyitott vagy egy időutazásra a magyar vidéken?
Egy felmérés szerint hetente csupán egy húsmentes nappal már hatalmas környezeti javulás lenne elérhető. Az is kiderült, hogy ha az USA-ban heti egy napon nem enne senki sem húst vagy sajtot, az olyan hatással lenne a környezetre, mintha 7,6 millió kocsit vonnának ki a forgalomból.
Nálunk otthon két cserépkályha látja el a fűtési szolgálatot, és itt, Somogyvámoson a cserépkályhák amúgy is eléggé elterjedtek. Krisna-völgyben például szinte minden házban azzal fűtenek. Ezért nagyot néztem, amikor szomszédasszonyoméknál megpillantottam egy gyönyörűséges téglakályhát. Még sosem láttam hasonlót. Azonnal kikérdeztem a háziasszonyt a téglakályha „rejtelemről”.
Láng István akadémikus szerint Európa ma 0,7 Celsius-fokkal melegebb, mint körülbelül száz éve, Magyarország viszont már egy fokkal. A legaggasztóbb éghajlati tendencia a Kárpát-medencében mégsem a hőmérséklet emelkedése, hanem a csapadékmennyiség szélsőséges kilengései.
Az előzőekben („A cserépkályha átrakás titkai – első és második rész”) beszámoltam arról, hogy a mesterek miként bontották le a kályhát, illetve bemutattam az újra-építéshez felhasznált anyagokat és eszközöket. Most következik talán a legizgalmasabb fázis, a voltaképpeni újra építés…